Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)
25 helyen több középiskola.) — 6. Nyírbátori áll. kezelésben kát. főgimnázium (9000 lakos, ,,az ország egyik leganalfabétább vidéke", a három felső osztályban 39 tanuló, mindössze 4 tanterme van). — 7.Sárbogárdi közs. algimnázium (1920-ban keletkezett, a község gazdasági ereje csekély.) —- 8. Sümegi áll. főreáliskola (5431 lakos, félreeső fekvésű kisközség, a felső osztályok 1920. óta szerveztettek, létszámuk 47 tanuló.) — 9. Nagykállói áll. főgimnázium („mióta a megyeszékhely és törvényszék áthelhyez- tetett, jelentőségét teljesen elvesztette", a gimnáziummal kapcsolatos községi inter- nátus rendkívül primitív, tanulólétszám ,,az internátus segítségével" 247 ; Nyíregyháza közvetlen közelében van, ahol 2 középiskola is működik). — 10. Karcagi ref. főgimnázium (a teljesen agrár jellegű város közelében van a szarvasi, mezőtúri, szolnoki, kisújszállási főgimnázium ; „évtizedek óta a Tiszántúl leggyöngébb nívójú középiskolája" ; tanulószám : 238, ebből felsős 59). — 11. A szentesi áll. főgimnázium csongrádi fiókintézete (1919 után keletkezett, jogilag nem is létezik még ; se épülete, felszerelése nincs ; ?t 3 felső osztályban 41 tanuló ; a község teljesen agrárjelegű, félreeső fekvésű, közvetlen szomszédságában a kiskúnfélegyházi és szentesi főgimnázium). — 12. Mezőkövesdi kir. kát. főgimnázium (18.000 lakos, teljesen agrárjellegű, a lakosság nagy része vagyontalan, mezőgazdasági napszámos ; a község elmaradott ; az iskola háború előtt szerveztetett ; tanulólétszám : 246, ebből felsős 70 ; teljesen modern épülete van, a tanulmányi alap terhére épült). — 13. Jászapáti kir. kát. főgimnázium (12.000 lakos, teljesen agrárjellegű falu ; az iskola a háború előtt néhány évvel szerveztetett ; alsó osztályai elég népesek, felsősök száma : 48 ; teljesen új, hatalmas palotája van). — 14. Pesterzsébeti áll. főgimnázium (1919-ben alakult mint a IX. kér. áll. főgimnázium fiókja ; hat osztályban 267 tanuló, ebből felsős 67. Épülete nincs). — 15. Dombóvári kir. kát. főgimnázium (a háború előtt keletkezett, felső oszt. 55 tanuló, „és ez a kevés számú tanuló is igen silány előmenetelt mutat fel" ; épülete nincs : a község „egyáltalában nem alkalmas középiskola székhelyéül". —■ 16. Esztergomi közs. főreáliskola. Ennek indokolása érdekel bennünket legjobban : „Az iskola székhelye nagy történeti múltú, de hanyatló és félreeső város." Erre az érvre a megyegvűlés felirata a meggyőző ellenérvek nagy számát sorakoztatta fel. „Most. hogy az országhatár közvetlenül a város mellett vonul el és az iskola már a Duna túlsó partján levő községekből, így főleg Párkányból sem kaphat tanulókat, az iskola teljesen elnéptelenedik". Más szóval : az országcsonkítás folytán határvárossá lett ősi Esztergomot még jobban meg akarták nyomorítani egyik középiskolája megszüntetésével. „Alsó osztályaiban még van tanuló", mondja az indokolás ; tényleg az I—IV. oszt.-ban akkor összesen 206 tanuló „volt még", azaz osztályonkint átlag 51, vagyis a törvényes legmagasabb szám ; a „felső osztálvainak népessége" — folytatja az indokolás — összesen 45 ; helyesen : a bejáró magántanulókkal együtt 58. — Az indokolás egyetlen helyes megállapítása, hogy bérépülete kevésbbé alkalmas. — 17. Országos rabbiképző-intézet gimnáziumi előkészítő osztályai (a rabbiképzőVel kapcsolatban, a gimnázium felsőbb osztályainak felelnek meg ; az öt osztály együttes létszáma 38. a legfelsőbb osztályban két év óta csak 1 tanuló volt. Bpesten 1919 óta zsidógimnázium is van. Bár „ezen elökészítő-osztályokát tulajdonképen az izraelita alap tartaná fenn, ennek elégtelen jövedelmei miatt azonban majdnem minden költség az államot terheli“ —r mondja az indokolás). Ha a felsorolt 16 középiskola adatait összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy az esztergomi reáliskola kultúrkörnyezet szempontjából az első, tanulólétszám tekintetében a harmadik helyen állt. — Amint az előre látható volt, a Közokt. Tanács javaslata mindenütt sorompóba állította az érdekelt városokat és községeket középiskolájuk fennmaradásának védelmére és a javaslatba hozott 17 középiskola közül csak a leggyengébb három sziint meg tényleg : a Beregszászról menekült fehér- gyarmati (se épülete, se felszerelése), a nyírbátori, (leganalfabétább vidék) és a sárbogárdi (a község anyagilag nem bírta). A létszámnak hangoztatása a megszüntetés érvéül iskolánkkal szemben, a tanulólétszám tényleges fokozatos emelkedésével lassan- kint elhalkult, amint erről az iskola fejlődésének áttekintésében már beszámoltunk. De egészen még sem hallgatott el, s itt-ott ma is felbukkan. Indokoltnak véljük azért, ha felsoroljuk az ország azon középis-
