Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)
22 kultúrintézményeit és iskoláit, mint gazdasági életének nélkülözhetetlen táplálóit továbbra is fenntartsa, de kéri a m. kir. kormányt, hogy ebben a törekvésében hathatósan támogassa a város közönségét." — Ezeknek a nagyon terhes számadatoknak sem volt hatásuk az illetékeseknél. Annak igazolására, hogy Esztergom város iskolaügyi terhei sok — részben gazdagabb és az országcsonkítás folytán gazdaságilag kevésbbé leromlott — vidéki városénál aránylag jóval nagyobbak, közöljük itt összehasonlításul néhány magyar vidéki városnak rendelkezésre álló iskolaügyi adatait az 1937. évről. Eger m. város (30.000 lakos). Városi elemi iskola nincs, városi középiskola nincs. Városi csak a fiú- és leánytanonciskola (1937. évi költsége : 16.486 P, ehhez államsegély 3200 P), elhelyezve az áll. el. iskola épületében. Állami iskolák : 5 elemi iskola (egy 8 oszt., a többi 4 és 6 oszt.), ezek fenntartásához a város összesen évi 14.200 P-vel járult hozzá. — Állami polgári fiú- és áll. polgári leányiskola ; áll. gimnázium, áll. gazdasági népiskola, áll. szőllészeti és borászati szakiskola. Mindezen állami iskolák fenntartásához a város (beleértve az épületfenntartást is) összesen 7800 P-vel járult hozzá. Felekezeti iskolák : cisztercirendi gimnázium, angolkisasszonyok leánygimnáziuma és líceum. A felekezeti iskolák fenntartásához a város 12.690 P-vel járult hozzá. A város összes közoktatásügyi kiadásai 58.000 P-t tettek ki, 17 °/ii-os pótadónak feleltek meg. Vác m. város (22.000 lakos). Városi elemi iskolája, városi középiskolája nincsen, — Gimnáziuma a kegyes tanítórendé. Állami iskolák : egy 6 oszt. óvodával egybekötött el népiskola (városé a dologi kiadás : 2350 P), áll. gyermekvédelmi bőripari szakiskola. A felekezeti elemi népiskolák részére adott évi segély : 20.970 P, ez az évi szükségletnek 2.35 "/o-a, az állami egyenesadóalapnak 8.5 °/o-a volt. A város köz- oktatásügyi összes kiadásaira évi 33.6°/o-os pótadó-teher esett. Kaposvár m. város (33.000 lakos). Városi iskolák : elemi népiskola nincsen ; városi felsőkeresk. iskola (állam az igazgató és egy tanár fizetéséhez 50 u/o-ot ad) Végi városi épületben ; városi polgári fiúiskola (a tanárok fizetéséhez az állam 35 "/o-ot adott, dologi kiadásait bevételeiből fedezte) ; városi polgári leányiskola (állam viselte az összes személvi kiadásokat, a dologi kiadásokhoz a város 3400 P-vel járult hozzá) régi városi épületben. Állami iskolák : hat, egyenkint 6 oszt. áll. elemi iskola (városi hozzájárulás : 48.600 P) ; áll. nyolc oszt. gimnázium (városi hozzájárulás nem volt). — Van még egy leánygimnázium, fenntartja a Somogymegyei Leányközépiskolai Egyesület, az állam hat tanárt ad. Az elemi népoktatásra fordított költségek a háztartás 1937. évi szükségletének 4.2 %>-át, az állami egyenesadóalaoriak 14"/o-át tették ki, A közoktatásügyi (tanügyi) kiadásokra 23.7 "I» pótadó-teher esett. Győr sz. kir. város (53.000 lakos). Városi elemi népiskola nincsen ; az állami és felekezeti elemi iskolákat a város 95.000 P-vel segélyezte. Négy polgári iskolához a város 21.900 P-vel járult hozzá. Középiskolái szentbenedekrendi gimnázium, állami gimnázium, állami leány- gimnázium ; városi felsőkereskedelmi fiú- és leányiskola (állam : az összes tanári illetmények 50 %>-a) állami textilipari szakiskola (városi hozzájárulás 5.000 Pl, r. k. tanítóképző. Az elemi népoktatásra fordított költség a szükségletek 2.63 %-át, a közs. pótadóalapnak 12.7 °/ii-át tette. Az összes közoktatásügyi kiadásokra 1.5 u/<i esett. Veszprém m. város (20.000 lakos). Városi elemi iskola nincsen ; a felekezeti elemi iskolák fenntartásához a város 9.500 P-vel, a piarista tíimnáziuméhoz 6.800 P-vel, az állami felső kereskedelmi iskolához 1000 P-vel, az áll. polg. fiúiskolához 6.000 P-vel járult hozzá Az elemi népoktatásra fordított költségek az évi szükségleteknek 14.7 °/o-át, az állami adóalapnak 4.9 "/o-át tették. Közoktatási és közművelődési célokra összesen 69.500 P-t fordított, megfelelt 36°/a-os pótadónak.
