Obermüller Ferenc: Emlékfüzet az esztergomi államilag segélyezett községi Szent Imre reáliskola fennállásának hetvenötéves jubilieumáról 1857-1932 (1932)
46 Esztergom vármegye vezetőségének, aki kezdettől fogva pártfogásába vette a zsenge intézményt; Magyarország nagvnevű hercegprímásainak és a méltóságos Érseki Főkáptalannak, akik hathatós anyagi és erkölcsi támogatásukkal segítették át a reáliskolát a kezdő évek nehézségein; a mindenkori magyar királyi kormánynak, amely mindig nagyraértékelte és hathatósan támogatta Esztergom ezen kultúrintézményét, végül mindazon jóakarónknak, barátunknak és segítőnknek, akik hét és fél évtizeden át szeretükkel, barátságukkal, adományaikkal támogattak. Ezek között is első sorban kell megemlékeznem az Esztergomi Takarék- pénztár Rt.-ról, amely az intézet alapításától kezdve mindmáig a leghűségesebb támogatónk, a reáliskolai alapnak kezdettől mindmáig áldozatos gyarapítója s nem múlik el egyetlen esztendő sem, hogy a Takarékpénztár ne gondolna ránk és szegénysorsú törekvő tanulóinkra adományaival. És rójjuk le a hála adóját azok iránt is, akik 75 éven át a lelkűket, a szívüket adták oda fáradságos napi munkában, nevelő önfeláldozásban az intézetnek: a reáliskola összes volt és jelenlegi tanáraival szemben is. Sokan közülök itt pihennek az esztergomi temetőben, aminthogy egész életüket is ennek a városnak, e város ifjúságának szentelték. Gondolok itt elsősorban Kaan Jánosra, Nemtsák Jánosra, Ober may er Györgyre, B ellő v its Ferencre, Dr. Kőrösy Lászlóra, akiknek tanítványa volt — úgy gondolom — ennek a díszes közönségnek nagy része, a mi mostani tanítványainknak apái és nagyapái. Áldott poraik felett gyújtsuk meg egy percre kegyeletünk mécsesét, hiszen a pedagógusnak más jutalma úgy sincs, mint a szerető megemlékezés. És végül hozzátok is van szavam, kedves fiúk ! Itt áll előttetek a 75 éves reáliskola, amely titeket is ép oly szeretettel ölel keblére, mint annak idején édesapátokat, nagyapátokat szeretettel nevelte. Egy küzdelmes múltnak körvonalai bontakoztak ma itt előttetek : okuljatok a múltból, tn hiszem, hogy bennetek ép olyan komoly munkakészség van, ugyanolyan erős elhatározás, mint a volt régi tanítványokban, hogy szorgalommal, iparkodással, kitartó munkával megszerezzétek azokat a lelki és szellemi fegyvereket, amelyekre egyéni boldogulástok és a haza boldogulása érdekében szükségtek van.
