Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)
- 50 - * lommal. Ez érezhető volt Esztergomban is. (1949 nyarán több volt népi kollégistát Nyergesújfalura ! (ván- tak áthelyezni, pedig a város diákott'.->naiban bőven volt hely.) A NÉKOSZ nélkülözhetetlen volt a szocialista Magyarország megteremtésében; a proletárdiktatúra győzelme után azonban reális szükségletként merült fel "a különböző kollégiumi típusok egységes kollégiumi rendszerbe történő egyesítése", továbbá az is, hogy eddig a Belüg; . inisztérium felügyelete alá tartozó NÉKOSZ-t a Kultuszminisztérium alá rendeljék. A tízezer nékoszistának feladata volt - amit ők maguk is vallottak -, hogy neveljék,a demokrácia hívévé tegyék a soraikon kívüli fiatalokat is, ezt a feladatot pedig elkülönülve nem lehetett elvégezni. Az elképzelés, a megindított folyamat tehát sok szempontból helyes volt, de "derékba ~örték az események, a körülmények". A végrehajtásra úr nem az egészséges elképzelés alapján került sor. A népi kollégiumok körültekintés nélküli felszámolása, nevelési tapasztalatainak elhallgatása, eredményeinek fél- redobása károkat okozott nevelésügyünkben. A népi kollégium a maga idejében megvalósította a közösség önkormányzati szerveinek és a kollégium nevelőinek helyes viszonyát, ami azóta sem megoldott kérdés. A közösségi önkormányzat az esztergomi népi kollégiumban sem vált formálissá, nem szorította háttérbe a nevelő szerepét, de jelen volt az ifjúság felelőssége is. A NÉKOSZ hibáinak eltúlzói nem vették figyelembe, hogy e mozgalom olyan fegyver volt, "amely az államhatalom teljes meghódítása előtt széles utat vágott a fiatal szocialista értelmiség létrejötte számára. Ily módon a mozgalom - és ez történelmi érdeme - jelentősen meggyorsította, évekkel előbbre hozta a fiatal szocialista értelmiség nagyobb számú jelentkezését, megnyitván így pártunk számára a szocialista építőmunkára való áttérést."
