Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)
44 Este az egyik volt katonai laktanyában kultúrműsort adtak és tábortüzet rendeztek a népi kollégisták. Ez egyben a "tízezres család" tagjainak ismerkedése, baráti találkozója is volt. A résztvevők nagy tapssal köszöntötték a politikai pártok körükben megjelent vezetőit, kik közül hol az egyiket, hol a másikat fedezték fel. A fürkésző szemek tekintete talán Rajk Lászlón akadt meg leginkább, akiről mindannyian tudták, hogy egyik legmegértóbb barátja a mozgalomnak. A vidám tavaszi szórakozás késő éjszakába nyúlt. Amikor az ünnepségsorozatnak vége szakadt, hazatérőben és az elkövetkezendő hetekben mindig szóbakerült a pesti program, annak felemelő nagyszerűsége, melynek minden mozzanata mély benyomást tett a jelenlévőkre. 9. A népi kollégiumi mozgalom zászlóbontása, intézményeinek, lakóinak nagymérvű szaporodása nem mindenki érdekeinek felelt meg. Nem vitatható, hogy még támogatói között is voltak olyanok, akik valamilyen általánosan megfogalmazott demokratikus, vagy emberbarát érzelemből segítették a mozgalmat, de a kollégiumban megvalósuló, célratörő nevelési elvre, annak tartalmára már nem mindig adták áldásukat. A megvert, vagy háttérbe szorított "polgári" reakció nem mert és nem is tudott akadályokat gördíteni a mozgalom terebélyesedése elé, mert ebben az esetben a társadalom jelentős részével találta volna magát szemben. Nyíltan ekkor már senki nem meets kétségbe vonni a munkás- és a parasztfiatalok iskolához fűződő jogait, viszont ennek gyakorlati megvalósítása ekkor csak a népi kollégiumok segítségével volt lehetséges. A kollégiumokban - íny az esztergomiban is - folyó nevelés már az indulásnál csorbát ejtett az egyházak évszázados nevelési egyeduralmán is. Nem véletlen tehát, hogy megpróbálták ellensúlyozni a kollégiumokban folyó nevelés eredményeit, meggátolni, vagy legalábbis lelassítani annak terjedését.
