Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben (1896)
10 Kákád mezőváros. Temploma újabban ott épült, ahol egykor a törökök mecsete állott1 és szent Imre tiszteletére van szentelve. Minden egyházi készlettel bir O Emi- nencziája bőkezűségéből, kivéve a kelyhet, mely Kőhid- gyarmatra való. Javadalma szántóföld és a községtől legújabban ajánlott négy szapu. A község az esztergomi plébániához van csatolva, hanem mivel oda a közlekedés a Dunán igen bajos, saját lelkészt kért magának,2 aki, hogy megélhessen, e községgel egyesítendő volna Kövesd falu, mely a Garamon túl fekszik, Hontvármegyében egy negyed mértföld távolságban. Lakház, sem a plébános, sem az iskolamester számára még nincs építve. Az érsekhez tartozik. Alélekszám 2000, mind katholikusok. A tizednek negyede a szent-györgyi préposté, amiről a prépostsági alapitó-le- vél tanúskodik, melyet azonban az érseki tisztviselők neki megtagadtak. ESZTERGOM. Szabad királyi város. Megvizsgáltatott junius hó 22-én. Temploma új, 1699-ben építették, régi alapfalakra.3 Szent Péter és Pál tiszteletére van szentelve. A kegyúri jogot a város magáénak követeli. A második oltárt Mária Magdolna tiszteletére Szilágyi Ferencz épitteté. A harmadikat a szent kereszt tiszteletére perillustris Battyán János. A fa-torony része, a Tuna partján terjedelmes és magas fallal körülvett nagy város sok taronynyal és bástyával, ügy hogy lakói védve vannak a meglepetések ellen. Úgy belső, mint külső része rakva van különféle épületekkel, égig érő templomokkal.» (Török történetírók II. 244.) 1 A törökök Párkányt, Csekendénynek nevezték, külön parancsnokkal »Dizdar kurd«-dal és nagy várőrséggel birt, külön bírósági kerület »nahie«- nek székhelye volt. Ily tekintélyesebb helyeken pedig az állami isteni tiszteletnek is megkellett történnie a »dzsámi«-ban. 2 Itt ősrégi időktől fogva plébánia volt, melynek lelkésze Lucasius az 1332. évbeli pápai tizedszedők előtt plébániája jövedelmét egy márkára becsülte. Az 1560. évi regestum szerint itt lelkészség nincs, mert török vár. 1699-ben birt önálló lelkészséggel. 1709—1734-ig ismét Esztergom-Érsek városhoz csatoltatott. 8 Épittetett a szent Ferenczrendüek Segítő Szűz Máriáról nevezett templom alapfalaira. Knauz, Sz. Vincze leányai Esztergomban. 79.
