Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben (1896)

19

község az esztergomi főkáptalané. Itt szőlőhegyek nincsenek. Lélekszám 100, ennek fele katholikus. A tizenhatod a plébánosé.

Hireg. Temploma közel a falu végéhez romokban, náddal födve.1 Kinek van szentelve és ki által építve azt az új lakosok, — elhalálozván a régiek, — nem tudják. Van harangláb. A plébánosnak jár egész sessió után egy komáromi mérő és 25 dénár, négy mérő veteményezés és 7 kocsira való rét. A bajnai mester kap fél mérő és 12 dénárként a veteményezés helyett, annak váltságát.2 A falu az érseké, akinek a tized is jár. A tizenhatod a plébánost illeti. A lélekszám 100, mind kálvinisták.

Sárisáp. Temploma, mely egykor3 szép volt, most elpusztítva, sz. Imre tiszteletére van szentelve. A plébánosnak fél szapukint és 50 dénárként jár. 3 szaput vete- ményeznek számára és van neki rétecskéje. Az iskola- mester Hilkó György, van felállított iskolája. Járandósága 1 véka gabona, 12 dénár, 2 szapu veteményezés. A falu Sándor Melchior birtoka. Tizedet eddig senkinek sem adott, mert csak ez idén érkezett ide 70 lélek, ezek közül 30 lutheránus.

KÉMÉND.4

Templomának belseje már meg van javítva, nincsenek benne padok, a torony vörös zsindelyekkel van fedve. Nincs vagyona, sem jövedelme, sem kegyura, azért javitá1 Héreg már a XIV. században a kiváltságos plébániák közé számíttatott, ott és vidékén a török uralom alatt a Kálvin vallása vala elterjedve. Azonban 1674-ben Mohácsy Ferencz prédikátor elüzetvén, a község, mint fiók Bajnához csatoltatott. 1733-ban önálló plébániává lett.

2 Váltság fejében »1 libonem.«

3 Az 1332. évbeli pápai tizedlajstromban előforduló Sáp és Orisáp alatt ép oly joggal érthető Sárisáp, mint Nagysáp. Itt a török uralom alatt voltak kath. hívek, kiknek lelki ügyéről Szalay Lőrincz liezencziatus gondoskodott.

4 Az itteni plébánia régiségét tanúsítja az 1332. évbeli pápai tized- lajstrom, mely szerint az akkori plébános Salamon egy márkát és 3 fertályt fizetett dézsma fejében.

2^