Walter Gyula: Dr. Zádori János élete (1888)

Dr. Zddori János.

45

Péter és kora“ czimü nagy müvén dolgozva, szintén a py- renéi félsziget felé törekedett, hogy ott készülőben levő munkája számára a levéltárakban adatokat gyűjtsön.

Zádori nagy érdeklődéssel viseltetvén „szent Jakab földje“ iránt—gazdag műkincsei, gyönyörű templomai, egyházi régiségei miatt, már régebben megkezdette a spanyol nyelv elsajátítását. Midőn pedig az utazás végleg elhatároztatott, több hónapon keresztül nagy odaadással tanulmányozta az érdekes félsziget összes viszonyait, annál is inkább, mivel már előre komolyan elhatározta, hogy útját tüzetesen megirandja. Idevonatkozó, szorgos tanulmányozásában ösztönözte azon szerencsés körülmény, melynél fogva kötelességévé is lön utazásáról komolyan számot adni. Nemcsak mint egyszerű kéjutazó kereste u. i. fel Cid hazáját, hanem beutazta a mórok egykori hatalmas birodalmának emlékgazdag főrészét, mint a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium kiküldötte — azon megbízatással, hogy Spanyolország keresztény műemlékeit tanulmányozza. E kitüntető megbízatás, melylyel jelentékeny állami segély volt összekapcsolva, lehetővé, sőt kötelezővé tette rá nézve, hogy megforduljon a félsziget minden táján, meglátogassa minden nevezetesebb helyét és behatóbb tanulmánya tárgyává tegye.

Utazása hat hetet vett igénybe.1 Visszaérkezvén, nagy lelkesedéssel és oly lankadatlan szorgalommal fogott hozzá útirajzának elkészitéséhez, hogy már néhány hónap alatt — deczember vége felé — nyomdába adhatta.

Alig van ország, melyre nézve eltérőbbek volnának a vélemények, mint Spanyolország. A fran- cziák rendszerint kicsinyük. „Afrika — mondja egy franczia iró — a pyrénei hegyeknél kezdődik. A polgárosult Európa végső országa — FrancziaorJ Elindult 1868 augusztus elején és szeptember közepén érkezett vissza. Spanyol-ut. 5* és 424* lap*