Walter Gyula: Dr. Zádori János élete (1888)
40 Dr. Zádori János. rint, „két árnyék követi léptünket: egyik a naptól vetett, a másik a múltak emléke.“ Vágyódott az örök városba, a kereszténység dicskoszoruzott székhelyére, központjába. Látása elragadta őt. „Lelkem ünnepelt e perczben,“ írja útirajzában megérkezéséről és meg- jegyezvén, hogy „irigyli“ Róma lakóit, folytatja: „Második érzelmem a büszkeség volt, mert Róma most is, 2000 év után igézetes szó és ott lehetni, vagy mondhatni: „Rómában voltam,“ ezzel dicsőséget vélünk arathatni. Minden kőnek, minden dombnak története van itt, mely beleszövődik a világhistóriába. “ Haza érkezvén, csakhamar megírta „ Utivázla- tok Olaszországból“ czimü munkáját, a melyben valódi élvezetet nyújtó érdekességgel és szellemes- séggel beszéli el úti élményeit. — A munka igen kedvező fogadtatásban részesült és oly nagy keletnek örvendett, hogy rövid idő alatt második „javított“ kiadása is megjelent. Miben állott e javítás, elmondja maga Zádori, midőn előszavában kedélyesen megjegyzi: „Utivázlataim most a tetszelgés erőlködéseivel, képekkel, szörnyű tudós könyvekből kiszedegetett idézetekkel, szóval mindennel, ami nél- külözhetlenné tesz egy munkát, ellátva, újra átnézve, javítva, bővítve, tompítva, hegyesitve ismét a közönség előtt állanak.“1 Az olasz-uttal csaknem egyidejűleg jelent meg „ A római katakombák“ czimü munkája, azaz „a kereszténység első archívumának“, azon síralagoknak ismertetése, hová az első keresztények temetkeztek, a hol az üldözések idején nemcsak az istenitiszteletet tartották, hanem laktak is. Az idevágó gazdag irodalom alapos tanulmányozása nyomán, a szilárd meggyőződés és kegyelet lelkesült hangján szól a munka „a sírok országáról,“ hol nemcsak képzeletben láthatni az első keresztények elsiető árnyait, 1 Utivázlatok Olaszországból. Javított kiadás. Eger. 1869. Lyceutni nyomda. 5. lap.
