Weisz Márton: Besze János életrajza (1936)

BESZE JÁNOS ÉLETRAJZA.

263

nalban, a Szentháromság szobra előtt tábori misét hallgattak. Az egész város talpon volt. A zenekar a Rákóczi- indulót játszotta s ennek hangjai mellett kivont karddal vezette ki Besze János a nemzetőröket Esztergomból. Párkánynál előfogatokra szálltak s útközben egyesülve a megyei nemzetőrséggel, másnap, augusztus 11-én megérkeztek Komáromba, melynek várát Mertz városparancsnok védte a császári hadak élén. Besze János a vár falai alatt lelkesítő beszédet intézett katonáihoz, majd — hogy a vérontást elkerülje — erélyes hangú üzenettel szólította fel a vár parancsnokát a kapuk megnyitására, amit az jobbnak látott valóban teljesíteni is. így a bevehetetlennek hitt Komárom várát még ugyanaznap este 7 órakor egyetlen kardcsapás nélkül foglalták el Esztergom vármegye egyesített nemzetőrei Besze János vezérlete alatt. Kaptak is érte dicséretet bőven Besze János és vitéz katonái a magyar kormánytól

1849. április, 14-énü"híres trónfosztó országgyűlésen igen fontos feladat jutott Beszének. A debreceniek ma is büszkék a református nagytemplom történelmi szerepére s csak kevesen tudják, hogy azt Besze Jánosnak köszönhetik. Az országgyűlést ugyanis eredetileg a református kollégiumban tartották. Drágos János képviselő azt kívánta, hogy az országgyűlés székhelyét tegyék át a református nagytemplomba, mert az érdeklődő nép nem fér a parlamentül használt református kollégium épületébe. A békepárt ezt zajosan ellenezte s így az elnöklő Almássy Pál nem intézkedett. Ám Kossuth megjelenése után Besze János szót kért:

«Képviselők! — ziigott a szava — a református nagy-