Az esztergom-szenttamási róm. kath. alapítványi elemi fitanoda vázlatos története (1893)

Y.

Már most az a kérdés, miként lehetne azt elérni, hogy a nélkülözhetlen második tanterem létre jöjjön? Erre a felelet az elmondottakban ben- foglaltatik, Úgy kell segíteni, mint eddig segítve lett. Jólelkü polgárok hagyatékából ugyan az iskolának újabb időben semmisem jutott, azért járuljon hozzá a polgárság is, a mostoha körülményekhez képest tehetsége szerint. Ez okból az esztergommegyei kir. tanfelügyelő ur bélaházi Bartal Rezső kir. tanácsos 1892. évi decz. 20-dikára egybekérette Szent-Tamás város bizottsági tagjait, akik az általa tett előterjesztés következtében azt határozták, hogy a város minden szegénysége daczára 500 írtai kész lesz hozzájárulni a már meglevő tanoda kibővitéséhez, a többi pedig közadakozás, és hangversenyek jövedelméből lenne megszerzendő. A második tanitó fizetését szintén a város vállalta magára.

A nagylelkű adakozók sorát ngs és ftdő B 1 ü- melhuber Ferencz prépost kanonok ur, mint szenttamáshegyi prépost nyitotta meg 30 írttal.

Az egész ügy a gyermeki alakot magára vett Üdvözítő és a nagy lelkihévvel tanitó sz. István első vértanú oltalmába ajánltatott a vízivárosi plébánia templomban, karácsony másodnapján, vagyis a ne-