Németh Antal: Az esztergommegyei népiskolák és némely közművelődési mozzanat 1875-ben (1875)
50 Változott időviszonyok megváltoztatták, lia nem is a nevelés irányát, de mindenesetre az oktatás kül- és belterjüségét. Voltak idők, mikoron a kasztrendszer a pogány bölcs által felállított egyed- osztályozást, az uralkodik, honvédek és néposztályát egymástól annyira elkülönítette, bogy mig Plato a jelzett bárom csoport közt egyensúlyt létrehozni törekedett, a késöbbkori kasztok még a nevelést és oktatást is saját lét- és uralkodási érdekükben monopolizálva a népoktatást majdnem tervszerűen elhanyagolták, daczára, hogy az idők telje ezt is követelte tőlök ; de csakhamar bekövetkezett azon időpont, mikoron Penn igy kiáltott fel: »Neveljétek a népet.« »Neveljétek a népet« volt végszava Waschingtonnak az általa megmentett néphez ! Voltak idők, századok, midőn az anyagi erő elég volt a lét- és önállóság biztositására; ma .... a vasat értelmi fejlettséggel és erkölcsi főlénynyel kell övedzeni, ha a szégyenteljes bukást elkerülni akarjuk. Az állami és sociális viszonyok alakulása és folytonos fejlődése követeli ezt. Ezért vált nálunk is a népnevelés első rangú hazai kérdéssé, melynek szerencsés megoldásától függ az időkövetelte demokratikus intézmények életbeléptetése és megszilárdítása, valamint az önkormányzati elvnek minél nagyobb mérvű keresztülvitele. Ma, midőn az emberi és polgári jogok élvezésében osztálykü- lömbség nélkül egyaránt osztozkodunk, meg kell szűnni azon aránytalanságnak , hogy ne mondjam válaszfalnak, mely művelődés tekintetéből a nemzeti kiváltság korszakában egyik réteget a másiktól oly mereven elkülönítette s habár értelmileg egyenlő fokra mindnyájan sohasem juthatunk, azt mégis elérni és előmozdítani törekedjünk, hogy kiki a legszükségesebb ismeretek birtokába juthasson; mi ha meg nem történik, a helytelenül értelmezett és használt egyedi- és polgári jogokkal való élés alapjában rázkódtatja meg összes intézményeinket, mig ellenben áldásthozólag használtatnak a jogok, ha a népet az értelmiség kellő fokára emelni segítjük, mert ekkor nem csak a jogok birtokában lenni érzi magát, hanem az azokkal járó polgári kötelességek teljesítésének szükségérzete is felébred benne. Meg kell tehát a művelődést a néppel osztani, mert ez az emberiség közkincse s mert külömben az utókor kárhozható ítéletét zúdítjuk fejünkre és emlékünkre. »Neveljük a népet!« ez közóhajtás nálunk is. Vajha a sóhajök
