Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-67Szarvas határában találták, az 1930-as években.

6./ Románkori corpus /Krisztus-test/ töredéke. 9 cm. magasságú bronz szobrocska. XII. századi , valószinüleg magyar munka. Az 1934-38. évi esztergomi várásatások során került felszínre.

10./ Mátyás király kálváriája. A középkori ötvösség egyik legszebb remeke, a gyűjteménynek talán legnagyobb értéke. Anyaga arany, amelyet drágakövek, gyöngyök s az alakokat boritó ronde bosse-zománc diszit. Két részből áll. A toronyalakú felső ré - szén a Kálvária jelenete, alatta, baldahin alatt a megkötözött Krisztus, próféták alakjaival. Az alsó, talprész is kettős tagolású, fent delfinek, lent - Mátyás király cimerpajzsát tar - tó - szfinkszek alakjával. A felső részt, gótikus formakezelésben a XV. század elején párisi műhelyben készítették s azt 14-24. évben Isabeau francia királyné adta Zsigmond magyar király-,német-római császárnak. Az alsó, reneszánsz-stilü talprészt a XV. 3zázad második felében Hunyadi Mátyás magyar király készíttette el Itáliai, vagy lombard hatás alatt dolgozó budai ötvössel. A Kálvária, Hunyadi Mátyás király halála után fiának Corvin Jánosnak a birtokába került, ki azt Bakócz Tamás érsek zálogába ve - tette, majd 1494-ben Bakócznak átadta. A kincstárba Bakócz hagyatékából került be.

13./ Az esztergomi káptalan pecsétnyomója. Bronzból készült, a királykoronázás jelenetét ábrázoló vésettel. XIV. század.

/—/ Három szarvserleg. A középkorban kihalt európai ősbölénynek szarvából, eredetileg asztali ivóedénynek készült ötvösmuiucák. A két nagyobb Zsigmond királynak és Pálóczi György primásnak, il - letve a német lovagrendnek cimerét viseli. A kisebb, harmadik ,