Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-61nyolc mázsa súlyú nagyharangot - a régi, még 1855-ben Bécsújhelyen készült harang anyagából, - 1937-ben Slezák Leó buda - pesti harangöntő öntötte.

A Bazilikának nevezetes látnivalói közé tartozik a sírbolt, vagyis az altemplom. Az oda vezető lépcsőt Andreas von Schrott - Esztergomban és Pannonhalmán működött - szobrásznak a Gyász és az örökélet szimbólumát kifejező nőalakjai diszitik Az altemplom sirkápolnája a Bazilika kupolacsarnokának alap - rajzi megfelelője. Ezt a köralaprajzú építményt tiz tömör és tizenhat - pillérhez izülő - féloszlop tartja. A főbejárat e- lőtrti csarnokban a főkáptalan kanonokjainak sírhelyei vannak^ Az érsekek temetkező helyéül a köralakú, archaikus hangulatú kápolna szolgál. A nagy kiterjedésű altemplomban főpapokon kívül világiakat is eltemettek, itt nyugszik Packh János is, a Bazilika 1839-ben meggyilkolt egyik tervezőépítésze. A krip - ta előcsarnokában néhány értékes középkori kőfaragványt lát - hatunk. A régi Szent Adalbert-főtemplomból és a hasonlóképen, ugyancsak megsemmisült Szent István vértanú templomából kerültek ide ezek a régi sirkövek. Sorukban a legkorábbi Csák nem - beli Ugrin érseké, 1204—bői. Szécsi Dénes /meghalt 1465*/ szép figurális sirköve mellett kiváltképen Vitéz János 1472-ből e - redő sirfedőlapja érdemel figyelmet. Sajnos a sirkő, a szoboralak arcrésze - hamaros restaurálásra szoruló — XIX. századi , gyarló kiegészítés. Érdekes még Garázda Péter nagyprépostnak , a hires humanistának és Aragóniái János érseknek, Beatrix ki - rályné hamar elhalt öccsének sirkötöredéke a XV. század végé - ről. Az itt elhelyezett kőanyagból figyelmet érdeme1 még a Ba-