Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-51A főtemplom lényegesebb méretei! magassága - az altemplom padlójától a Kupola gömbjéig - száz méter. A gömb átmérője két és fél méter. A kereszt magassága hét méter. Az épület szézti - zennyoic méter hosszú , oldaltornyai ötvenkét méter magasak. A nyugati homlokzat negyven méter széles, az oldalfalak harminc - négy métet magasa.. A kupola belső magassága hetvenegy és fél , koszorújának átmérője harminchárom és fél méter. Maga a kupola, hat méter széles és négy méter magas falkoszorún nyugszik; akku- polaboltozatot huszonnégy, egyenkint tizenkilenc méter magassá - gú oszlop tartja. Az oszlopsor alatti széles párkányról az egyik falba ópitett szűk csigalépcsőn mehetünk fel a kupola felső, külső párkányához, amelynek körülfutó járdájáról pompás, szinte ma - dártávlati panoráma bontakozik ki.

A főtemplom belsejének hatalmas arányait hosszirányú téralakítás uralja.Ezt a mellékhajók csekély mélysége nem befolyásolja. A főhajó mélysége, hossza, már a főajtón belépve is, azonnal a szentély, a főoltár felé tereli a tekintetet. Egyes építészeink esztétikai hibának érzik azt, hogy magát a templombelsőt, elvben uraló kupolakiképzést - a főhajó aránytalan hosszúsága miatt - szinte csak akkor vesszük észre s tekinthetjük át, ha a főkapu - tói jövet elérjük a hosszhajó harmadát. A hosszanti, elnyújtott, elmélyített téralakítás igy háttérbe szoritja a kupola alatti , aelső teret, amelyet pedig a tervezők a templom epitészeti fő - íangsúlyának szántak.

A templom belső kiképzését a modern épitőmüvészeti kritika i külsőnél kevésbé tartja szerencsésnek. Az épületbelső kiviteleső művészei, a templom belső díszítésének képzőművészei nem áll -