Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-A8pileuma, a hatalmas oszlopcsarnok 1869-re épült fel. Kkkor helyezte el immár Simor János bíboros érsek a Bazilika zárókövét.

A negyvenhét esztendeig tartó esztergomi egyházi épitke - zések, akkor Magyarország legnagyobb munkamozgósitással járó é- pitkezései, a primási gazdasági levéltár adatai szerint, kere - ken hat millió aranykoronát emésztettek fel.

Az esztergomi Bazilika méretei Magyarországon a legnagyob bak s vetekszenek a világ legnagyobb dómjainak arányaival. A fő- homlokzat keletnek tekint. A főhomlokzat oszlopcsarnokának nyol - egyenkint huszonnyolc méter magas - korintuszi oszlopához t zenhárom lépcső vezet fel. Az oszlopok emberfeletti méretei mellett elenyésznek a kisebb léptékű környező szobrok. A főtemplom főnézete a pilismaróti országút felé tekint, azonban még a főhoi lokzathoz felvezető út távolsága is csekély ahhoz, hogy igazi a- rányaiban láttassa a Bazilika arányait. A kupolával záródó épü • lettömeghez két, csupán lazán hozzáizülő harangtorony csatlako • zik. A baloldali torony alatt, a Bakócz-kápoInának a templomba- illesztett ablakai mellett nyilik a Bazilika - állandóan hasz - nálatban lévő déli oldalbejárója.

A főtemplom keleti homlokzatát, a főhomlokzatot diszitő , hatalmas oszlopcsarnokban, a templom főkapujától balra és jobb- raTelegdi Csanád érseknek és Nagy Lajos királynak, a főtemplom hajdani pártfogóinak szobra áll, Kiss György szobrászunk alkotásai. Az oldalfülkékben a XV. századi esztergomi építkezéseket i- rányitó Szécsi Dénes érseknek s az azokat anyagiakkal is támogató Hunyadi Jánosnak szobra áll. Kzek a szobrok Hutter bécsi szob rász müvei. Ugyanitt, az előcsarnokban helyezték el az újkori Bs