Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)

adósokat, a mennyiben nem egy esetben, a kötelezettek egyik vagy másikának vagyontalanságánál, azok kik ingatlanaik által dologi biztosítékot nyújtottak, fizető­képtelenné vált adóstársaik terhét viselni kénytelen itettek. * Az üzleti körnek előbb jelzett fejlesztésén kívül még egy más irányú actióba lépett a társulat. Az eddigi intézeti ház helyiségei a nagyobb forgalom folytán szűköknek mutatkoztak, miután pedig ez épület a városnak egy mellókutczájában a forgalmi vonalon kiviil feküdt, (ki sejthető ekkor, hogy egy állandó dunai hid ezen utczát fogja a főforgalmi útvonallá átalakítani?) és miután ekként e háznak tetemesebb költségekkel átalakítása oly műveletnek mutatkozott, mely az ingat­lan értékét a beruházott pénz arányában nem fogja növelni, ennélfogva egy nagyobb és a város központ­jában fekvő ház vételét tervezgette a választmány. E tervbe belejátszott a speculatió is, a mennyiben városunk területén bérház alig létezett; egy ilyennek építése által pedig az intézet czéljaira szolgáló helyiségek berendezésén kiviil oly magán-lakások előállítása czóloz- tatott, melyek bérjövedelmével az építés költségei amor­tizálhatok leendnek. Ház vétele és építése. De e tervezgetésből egy megbocsájtható csekély rész a hiúságnak is jutott, mely egy monumentális épület léte­sítésében kereste kielégítését, e mellett azonban ama őzéi is vezérelte az intézőket, hogy ily alkotással a város díszét emeljék, nem kevésbbó pedig, hogy ez által a társulat iránti bizalmat is fokozzák. Ba-----------------------------------------------------------------------------d- 67 ­T

Next

/
Thumbnails
Contents