Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
jelentések foglalták el, és a mint a hatalom által behozott idegen kormányrendszer a társulati belélet önálló fejlesztésével foglalkozni nem engedé, — úgy ehez teljesen hasonló szellem vonul végig ezen évek közgyűlésein, hacsak kivételként nem akarom felemlíteni azon határozatot, mely az 1854. évi nemzeti kölcsönben részesedést kimondotta, mely határozatot azonban kevésbé az üzleti szellem nyilvánulásának, mint inkább e kölcsönnél alkalmazott kényszer következményének lehet tartanom. A választmány, és a részvényesek lehangoltságát, kétségkívül az 1848. és 1849. évek okozta sebek kitörésének előérzete kelthette. Az 1854. márczius 7-én Andrássy Mihály alelnök alatt tartott közgyűlés kénytelen tudomásul venni az előző év tiszta nyereségének jelentékeny csökkenését és az osztaléknak ismét 6 írtra leszállását. Egyik lényegesebb határozat, hogy megszünteti a megelőző év azon határozatát, mely a választmányi tagok számát 24-re szállító, és a választmányt újból 36 tagból szervezte, nem lévén lehetetlen, hogy a tao j j pasztáit jövedelem fogyatkozást az intézet érdekében működő választmányi tagok létszámának apasztásában keresték a* részvényesek. Nem kevésbé lényeges a közgyűlési hatáskörnek abban történt kiterjesztése, hogy a váltó-vizsgálóknak megválasztása, mely eddig a választmány hatáskörébe volt utalva, a részvényesek összeségének tartatott fenn. Ugyanezen közgyűlésben Meszéna Ferencz ügyész, ki az alakulástól kezdve, tehát 9 éven át a társulat jogügyeit vezette, leköszönt, s érdemeinek jegyzőkönyvi Meszéna Ferencz ügyész lemondása.-«TŰ — 53 —
