Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
EP «3 nélkülöznek, s ez ülések menetéből kiolvasható a letűnt nehéz évek bágyadtsága. A határozatok jobbára az absolut kormányrend- szernek idegenkedéssel fogadott meghagyásai elleni védekezésre és a múltból átszármazott bajok káros következményei elhárítására szorítkoztak. A közvetett adózási rendszer, és az akkor behozott bélyeg terheit úgy óhajtá a választmány enyhíteni, hogy ntasitá a kezelő személyzetet, miszerint a tartozásokról szóló bélyegköteles okmányok helyett, — legyenek azok akár váltók, akár adósságlevelek, csak azon esetben vegyenek az adósoktól uj okmányokat, ha a tartozás összege változik. Sérelmesnek találta a választmány a társulatra 1852. évben kivetett 226 frt 11 kr. állami és 32 frt községi adót, valamint az intézetre rótt katonatartást; mind az adók mérséklése, mind a katonatartási teher alóli felmentés iránt azon czimen, hogy a takarékpénztár a jótékony intézetek közé sorolható, - kérvények adattak he. Az uj politikai rendszer figyelme a minta társadalmi élet minden mozzanatára, úgy intézetünkre is kiterjedvén, a megye főnökség az üzleti működés engedélyezése iránti folyamodvány, és ezzel kapcsolatban az alapszabályok benyújtására ntasitá a társulatot, mely utasításnak hivatkozással arra, hogy ily kérvény az alakulás utáni évben már beadatott, — újabban is elégtétetett. Intézetünk akkori egyik és legnagyobb baját mint némileg már megérintve Ion-—a komáromi takarék- pénztár ellen fenállott követelés beszedése avagy biztosításának kérdése képezte. Adóügyi sérelem. Komáromi takarékpénztár elleni követelés iránt intézkedések. üt 51 4*
