Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
komáromi takarékpénztárnál elhelyezett kölcsönt biztosítottnak lenni reményük, a marhák bevásárlásánál azonban előreláthatólag veszteség fog mutatkozni. Ez utóbb érintett veszteség tényleg be is következett, még sajnosabb azonban, hogy a komáromi takarék- pénztárnál levő tekintélyes összeg biztonsága iránti reményt is csalódás érte. * * * A letűnt két év véres eseményei mély sebeket ejtettek a fiatal intézet életerején. A mint a szabadság, egyenlőség és testvériség nemes eszméinek magasan lobogtatott zászlaját foszlányokká tépte a megtorlás dühe, és a mint e zászló hordozóinak karjait a rablánczok megbéniták, épen úgy nyűgözte le a hatalom önkénye a társulat szellemi életét. A megfélemlítés, az aggodalom és a nemzeti gyász napjai sokáig tárták még zsibbadásban a kedélyeket, melyeket a súlyos sebek sajgása, évek múltán sem engedett nyugvásra térni. Ezen érzések hatása alatt nyitotta meg Héya Imre kir. tanácsos az 1850. február 14. tartott rendszerinti közgyűlést, megemlékezvén ama szomorú viszonyokról, melyek az előző két éven át hazánkat, a virágzásnak indult vállalatokat, s egyeseket annyira sújtottak, és / melyektől társulatunk sem maradt megkímélve. Es a mint ez emlékekre hivatkozva nyíltan kijelenti, hogy intézetünk közhasznú ténykedése az eredményeket illetőleg jelentékenyen csökkent, úgy más oldalról reményt, bizalmat kelt a részvényeseknél azon megA szabadság- harcz legyőzésének hatása. 43 —
