Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
2sközozél iránti tekintetből, nyereség kizárásával csupán a társulat által betevőinek fizetett 5% kamat megtérítése mellett meg is szavaztatott, sőt még ki jelentetett, hogy: a mennyiben e kölcsön rövid idő alatt fizettetnék vissza, kamatok egyáltalában nem fognak számíttatni. A fenti czélokra szükséges fém- és különösen ezüstpénz azonban a takarékpénztárban sem lévén készletben, Nitter Ferencz igazgató Bécsbe küldetett oly utasítással, hogy a pénztárban levő összes bankjegyeket az osztrák nemzeti banknál ezüst pénzre felváltsa. Nemsokára az előbb említett 6000 frt felvétele után ismét találkozunk a város részére megszavazott 4800 frt kölcsönnel, mely összeget a honvédelmi czélokra hozandó áldozatok iránt érkezett miniszteri leirat folytán a város a hazai kormánynak felajánlott oly módon, hogy: ezen 4800 frt az évenként fizetendő ^40 frt királyi adóhoz arányosított tőkének vétessék, melynek lefizetése az említett adó alóli végleges megváltásnak tekintessék. Ezt követte rövid idő alatt az ujonczozási költségekre a város által felvett 5000 frt kölcsön kiadása. Mindezen hitelezések képezték ugylátszik az első érintkezési pontot ama sokkal később létesült pénzügyi műveletekre, melyek Esztergom szab. királyi városát intézetünkkel szorosabb összeköttetésbe hozták, és amely hitelműveletekre nézve a körülmények egybevetése és mérlegelése után az elfogulatlan bírálat kénytelen leeml beösmerni, hogy azoknál a takarékpénztárt nem a helyzet kiaknázása, hanem éppen úgy, mint a hatóságot akként intézetünket is a város és polgárainak érdekei vezérelték.-----*— B a-------------------------------------------------------------------------37
