Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
S9" Nyereségnek az alaptőkéhez csatolása. Igazgatók és váltóvizsgálók tiszteletdija. az intézet irányában i érdekeltség a részvényeseknél ébren tartassék, valamint, hogy a történt intézkedésekre nézve a megnyugvás sanctiója eleve megszereztessék. E gyűlésben felmerült még a napi biztosként működő választmányi tagok díjazásának már régebben hangoztatott kérdése; annak tárgyalása azonban elejtetett. Határozatként mondatott ki továbbá, hogy bár a 3 éven át elért nyereséget részben osztalékra lehetne fordítani, e nyereség felosztása mindaddig mellőzendő, mig abból az alaptőke 15,000 írtra kiegészítve nem leend. Ez alkalommal gondoskodott legelőször a közgyűlés az igazgatóknak és a váltó-vizsgáló tagoknak tisztelet- dijairól, melyet az igazgatók mindegyikénél 10 10 darab aranyban, a négy váltó-vizsgálónál pedig egyenként 5—5 drb aranyban határozott meg, és melyet az elmúlt időre ezen összegben most azonnal, ellenben jövőre évenként a számadások jóváhagyása után rendelt kiadatni. A tisztviselők fizetése, tekintettel a felszaporodott munkára, a pénztárnok és ellenőrnél miután utóbbi egyúttal a könyvek vezetésével bízatott meg, — egyenlően 400—400 írtban állapíttatott meg. Végül elhatároztatott, hogy ha egy alkalmas ház találkozik, az megvétessék. 1 Ily helyzetben találták társulatunkat az 1848. évi máreziusi események. A szabadság és egyenlőség eszméinek terjesztésével szitott honfiúi lelkesedés füzét az országgyűlésen elért vívmányok lángra lobbantották; s e lelkesedés a mint 34
