Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
A gyűlések helye iránt az 1846. junius 22-én kelt végzés még határozottabban rendelkezik, kimondván, hogy a választmányi ülések felváltva Esztergom sz. k. város székházában és a megye területéhez tartozó fürdő-vendéglő épületben tartandók. Mindezen magokban jelentéktelennek látszó határozatok egész valószinüséggel arra czéloztak, hogy a keletkezett zsenge intézet megvalósitásának érdemét sem Esztergom sz. k. város, sem a megye kizárólagosan saját érdemének ne vindikálhassa. * Es e czélzat világos kifejezésre talált az 1846. junius 22-én tartott választmánvi iilésbentörtént felszólalások ban, melyek egyes részvényesek részéről azon gyakorlatba vett elnevezés ellen óvást emeltek, a mely elnevezés ez intézetet Esztergom városi takarékpénztárnak czimezte. Bármily lényegteleneknek tűnjenek is fel a fennebb jelzett intézkedések, azok fontosságát elvitatni nem lehet, melt a sz. k. város és a megye közti ellentétek mellett csak igy vált lehetővé a társulatnak a városra és megyére egyaránt jótékony hatású kosmopolitikus jellegét fentartani. Ep ezért feltétlen elösmeréssel tartozik a jelen nemzedék az alapitó kezdeményezőknek és az intézet első vezetőinek azon tapintatosságáért, melylyel a részvényeseknek a politikai széttagoltságból eredő eltérő igényeit gyöngéd figyelmük tárgyává tenni és ekként a társulat jövőjét biztositani igyekeztek. Visszatérve a fennebb megérintett azon eseményre, mely a szépen megindult társulati életre oly fenyegető alakot öltött, azt következőkben vázolom: 25 —-GÜ — T-
