Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
Az újabb koreszméi kevésbé talán a körülményekkel indokolt szükség érzete, mint inkább ez eszmék nemességének érzetétől áthatva szerény városunkban pártolókra, megvalósítókra találtak. A gazdászat terén nagyobb tevékenység, az ipar körében jelentékenyebb lendület, a bel- és külkereskedelemnél nagyobb élénkség mutatkozott, szóval oly viszonyok fejlődtek, melyek a hitel, a tőkegyűjtés, a pénzforgalom fejlődésével kapcsolatosak. E viszonyok szülhették egyes lelkes polgárok keblében az elhatározást, hogy halhatatlan Fáy András a pesti hazai első takarékpénztári egyesület létesítőjének példáját kövessék. És hogy ez elhatározás városunkban életet nyert, annál kimagaslói)!) érdeme a kezdeményezőknek, mert eltérőleg Fáy András alkotásától, mely az azon korban hatalmas vármegye, tehát a hatóság támogatásával létesült, — az esztergomi takarékpénztár az itteni helyi hatóságok tényleges közreműködése nélkül egyedül a társadalmi téren megindult mozgalom vezetőinek erélye és kitartásától veszi eredetét. Felette sajnálom, hogy semmiféle jegyzőkönyvi adat, semmiféle más feljegyzés nem nevezi meg azon férfiakat, kiknek ténykedése, érvei keltették egyesek keblében a lelkesedés azon tüzét, mely képes volt a társadalomnak ezen időben annyira széttagolt osztályait az azon korbeli felfogás szerint anyagi áldozatokkal és koezkázattal járó vállalat érdekében oly számban tömöríteni, hogy a társaságnak alakuló közgyűlése még 1844. évben megtartathatott. Da--------------------------------------------------------------------—-----öS------------------------------------------------------------------«3 4
