Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
r kiknek nevét és művét a késő utókor is kegveletes tisztelettel és áldva fogja hangoztatni! A rég múltakról előttem elvonult e képpel összeolvad az utóbbi éveknek a hiven élő visszaemlékezés fényével élénken bevilágitott története, melynek alakulásait az elődök tapintatossága irányitá, és melyben a fokonkénti fejlődés és következetes haladás láncz- szemei a lelkes kezdeményezők s vezetők által gyűjtött és utódjaiknak átadott gazdag tapasztalatokból alakultak. Az 50 óv a tapasztalatok tárházát értékes kincsekkel látja el. Megtanit: hogy a szelíden mosolygó napsugár is perzselő fénynyé változhatik; hogy a csillogó harmat, mely uj életet lehel, zúzmarává alakulva megdermeszthet; hogy a borongó sötét ég is tápláló nedvet áraszthat. És a mint az örökös természet ez ellentétjei, örömet és lehangoltságot, reményt és csüggedést, aggályt és áldást, hoznak és keltenek, - - éppen úgy nyilvánulnak e tünetek az egyéni alkotások fejlődésében, és éppen úgy vonultak végig e jelenségek társulatunk fólszázadot meghaladó éltének évein; de szemben találták az élet iskolájából merített tapasztalatok által edzett kezdeményezőket és első vezetőket, kik a derült napokból az óvatos és előrelátható gondoskodásra a megszilárdulás intézkedéseire, — a borús fellegekkel beárnyékolt napokból pedig a csüggedetlen kitartásra valamint a jobb jövő iránti bizalomra nyerték lankadatlan ténykedésük erkölcsi erejét. Da— 284
