Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
«3 Ezen az 1863. évi közgyűlésben is már felvetett eszme az 1870. évi január 20-iki választmányi ülésben njból felszinre került s érvényesülést nyert az ezen évi február 1-én tartott közgyűlés határozatában, mely- szerint az igazgatók, a négy váltó-vizsgáló, a szám- vizsgálók, ügyész, valamint a kezelő tisztviselők részére rendes járulékaikon fölül összesen 8500 frt jutalom szavaztatott meg oly kijelentéssel, hogy hasonló körülmények közt ugyanennyi, nagyobb jövedelemnél pedig aránylagosan nagyobb jutalék fog megszavaztatni. Ezen elv, a tiszta nyereség nagyobbodása arányában emelt jutalékok tényleges kiadásával alkalmaztatott is, de szabályzatilag csak az 1875-ik évi február 23-án tartott közgyűlésben lön akként megállapítva, hogy a 14,400 írton fölül részvény osztalékra fordítható összeg 10 százaléka, feltétlenül a kezelő tisztviselők jutalékát képezendi. — Még egy, az intézet tisztviselői és alkalmazottjai érdekét közelről érintő közgyűlési határozatról kell megemlékeznem, és ezt annál szívesebben teszem, mert megvilágítására szolgál azon nemes gondolkodásnak, melyben a társulata hozzájalegközelebb állókat részesité; de örömmel emlékezem e megállapodásokról azért is, mert azokat, a társulat tiszti kötelékébe történt belépésem után megkezdett szerény működésemnek legalább egy parányi érdemrészecskóje gyanánt lehet tekintenem. Még 1869. január 21-én tartott választmányi ülésben szóba hozatott egy nyugdíjalap létesítése; de ez indítvány akkoron elejtetett, kijelentetett azonban, miszerint Nyugdij-alap létesítése. &>— 137
