Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
valamint ama fontosabb határozatok megérintésével kell még kiegészítenem, melyek az eddig követett tárgybeosztás szerinti fejezetekben helyt nem foglalhattak. A közgyűléseken az olvasót végig vezetni annál inkább szükségesnek tartom, mert úgy, a mint egy terjedt vidék hű képe nem a részletek ismertetése, de egy magasabb látpontból áttekintés utján tárulhat fel egész valójában előttünk, — akként egy hosszéi’időszak jellegét csakis az eseményeket magába ölelő összevont előadással lehet tüzetesen megállapítanunk. Az 1865. évi február 3-án Koperniczky István kanonok elnöklete alatt tartott közgyűlés azon határozatáról, mely az 1864-iki üzleti tiszta nyereség jelentékeny csökkenése folytán, és azon okból, hogy a több éven át 12 írttal kiadott osztalék fentartathassék, - - a tartalékalapnak gyarapítását elmellőzé — e munka 91. lapján már megemlékeztem. A tartalék növelésétől a részvényesek felmentve érezhetők magokat azért is, mert ez alap a részvény- tőke kétszeresének összegén fölül állott. E határozathoz hozzájárulást kétségkívül megkönnyítette az aggodalom ama visszahatástól, melyet az osztaléknak leszállítása a részvényeseknél és a nagy közönségnél keltett volna. A tartaléktőke gyarapításának mellőzésén kívül a más alkalommal elég bőkezűen megállapított jótékony adományok összege is 72 frt 27 krra szorittatott le, a mennyiben a 3674 frt 27 krnyi nyereségből osztalékra kifizetett 3600 írton fölül csak ily összeg maradt rendelkezésre. 133 —
