Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
márczius 10-én az alakuló közgyűlés megtartathatott, s az alapszabályok a kormányhoz felterjesztettek. Ama befolyások, és azon tényezők közt, melyek a szóban levő alkotás létrejöttét elősegélleni igyekeztek, egy részvénytársulatot kell megemlítenem, mely jelentékeny tőke-befektetéssel Piszke és a szomszédos Süttő község márványbányáinak oly mérvű kiaknázását tűzte feladatává, a milyenre a magánvállalkozás, a rendelkezésére levő szerény segédeszközökkel képtelen. E részvénytársulat önmaga, és főbb részvényesei is, mint magánegyének, a létesítendő piszkei takarék- pénztár leghatalmasabb élőm ózdi tóinak mutatkoztak. Ezek befolyásával a fennebb említett alakuló közgyűlés után a berendezés és a részvény aláírások utáni befizetések elfogadására intézetünk megbízást nyervén, a létesítendő társulat székhelyén az üzlethelyiség kiszemelése megtörtént, s berendezéséhez szükséges bútorzatok elkészíttettek. E sürgősen végzett teendőket meglepte a bécsi tőzsdének 1873. évi katastrófája, mely mint egy vulca- nicus eruptió, nemcsak a föléje épült alkotásokat, hanem gőzkörével a távolabb eső vállalatokat is elborította. Es e hatás a piszkei takarékpénztár eszméjét intézetünk beléletében a felszínről végleg eltörülte, még pedig szerencse, hogy az előköltségekre részvényenként befizetett 2 írtból befolyt egy csekély összeg elvesztésén kívül minden egyéb károsodás nélkül, s igy a társulati jegyzőkönyvek adatain, valamint a takarékpénztári székház padlásán elhelyezett néhány butorroncson és Ba126
