Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
előmozdítására szolgáló értékpapírokat, ezek közt az intézet birtokában levő országos gőzhajózási részvényeket, kihagyandónak véleményezé. E javaslatokat a választmány elfogadá, s ha azok rövid idő alatt foganatositattak, e gyors végrehajtás nem a javaslatok érvei helyeslésével indokolt ténykedésnek, hanem a változott pénzviszonyoknak, a meg- indnlt nagyobb pénzkeresletnek volt a következménye. Még 1872. évi február hó 1-én találkozunk a bank- bizottmány egy jelentésével, mely szerint a fölös pénzeken vett pesti magyar kereskedelmi bank 6°/0-os záloglevelek, továbbá szőlődézsma váltsági kötvények eladásából 4758 frt 88 kr. nyereség éretett el. Ez időtől kezdve az értékpapir-készlet évről-óvre apadt, ellenben a jelzálogkölcsönök száma ily arányban növekedett. A túlhajtott spécii latió újabb tőkék után aknázott s ez indította meg a nagyobb pénzkeresletet, a később beállott visszahatás pedig a különbféle beruházások értékét újabb hitelművelettel óhajtá fentartani. Ezen hatások részint közvetve, részint közvetlenül a társadalom minden rétegeire kiágazván, társulatunknál oly fokú pénzkeresletet idéztek elő, hogy azt csak az értékpapirkészlet felhasználásával s ezzel is csak részben lehetett kielégiteni. E pénzkereslet az 508.165 frtnyi értékpapír-állományt 1874. év végével 16.593 írtra apasztotta. A fentiekben körülirt értékpapir-üzlet előnyei és hátrányai összevonása után, az igazságos birálat azon eredményt mutatja, hogy: az értékpapíroknál beállott 2ra123 T I T"
