Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
B*--------------------------------------* A jelzálogos kölcsönök tömegesebb elhelyezése azonban mindenek felett az uzsora-törvények eltörléséről szóló 1868:31. t.-czikkből nyeri kiindulását. Bármily elitélőleg nyilatkozzanak egyes állam- féríiak e törvény hatásáról, és ezzel szemben bármily érveket hozzanak fel a nemzetgazdaság és pénzügytan elméletei — a pénzt árunak qualificálván — ezen törvény jogosultsága mellett, úgy, a mint nem tagadható, hogy a pénz, az ingatlan birtok s a munka értéke közt fejlődött és a tőke diadalával végződött éles érdekharcz számos áldozatot igényelt, — úgy viszont nem lehet tagadni, miszerint a tőkének felszabadulása általános szempontokból szólva, nem csekély mérvű előnyökhöz is vezérelt; tehát csak annak megítélése marad fenn, vájjon a mérleg serpenyőjében az előnyök avagy a hátrányok birnak-e tulsulylyal. És ha ezek után az uzsora-törvények eltörlése iránti 1868: 31. t.-cz. előnyeit megérintem, legkevésbé sem óhajtok szószólójává avagy védőjévé lenni azon törvényhozási intézkedésnek, melynek a népéletbe vágó romboló hatásáról annyi alkalmam volt meggyőződhetni. Még kevésbé lehet pedig az idézett törvónyczikk előnyeit intézetünk érdekei szempontjából abban keresnem, hogy tért engedett a pénznek aránytalan nagy hasznosítására, mit hű maradva az igazsághoz azért sem lehet tennem, mert társulatunk kölcsönei kamatlábát hosszú időn át 6%-tel fentartotta, s csak 1869. julius 1-én emelte 7 %-re, 1873. évben pedig 7l/2%-re; de a legnagyobb fokú pénzkereslet és pénzszükség Uzsora törvények eltörlése. Ear «a — 113 8
