Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)

rp«3

Az árvavagyon, mely 1860-ban községi kezelés alá adatott, a megyebizottság későbbi határozata folytán központi kezelés alá vétetvén, a megfelelő értékek jobbára kötvényekben adattak be a megyei pénztárba.

E körülmény, valamint az uj kezelési rendszer megállapítása körüli lassúság, különösen pedig a megelőző rossz termések azt eredményezték, hogy pénzek be nem folyván, az összesített árvatár az onnan kiutalt összegeket ki nem fizethette; e fizetések teljesithetése végett tehát 24,000 frtnyi kölcsönt kért társulatunktól.

E kölcsön létrejötte azonban inztézetünk által követelt alapszabályszerű biztosíték kérdésénél fenakadt.

Sokkal fontosabbak ezen ügynél ama tárgyalások, melyek Esztergom sz. k. város által iskola építési czé- lokra és egyéb beruházásokra kért 150,000 forintnyi kölcsön iránt folytattattak.

Ily nagy összegű kölcsön beható megvitatást igényelvén, e kérdés előzetes tanulmányozás végett egy külön szervezett bizottsághoz utasittatott, melynek véleménye alapján a kért összeg a város tulajdonát képező 5698 kát. holdnyi külbirtokra eszközlendő betáblázás mellett 1868. deczember 5-én olykép szavaztatott meg, hogy e kölcsön 6°/0 kamat alapul vételével 38 év alatt 76 félévi 5000 frtos részletekben amortizáltassák.

Esztergom város részére 1 50.000 frt kölcsön megszavazása.

A kért összeget a város később 75,000 írtra redukálta s azt a fennebb érintett feltételek érvényben tartásával tényleg fel is vette.

E kölcsön nemcsak mennyiségénél fogva, hanem azért is érdemel emlitést, mert elseje volt ama jelzálogos--------------------------------------------------------------------------------------------------------Esztergom város által 75.000 frt tényleges felvétele.

— Ili