Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
a választmány a betétek forgalmának emelésére irányitá figyelmét, helyesen feltételezvén, hogy e forgalom emelkedésével, az egy napon visszafizetett pénzek ugyanezen napon, avagy közeli időben beérkező újabb betétekkel fognak pótoltatni. Ez okból a betéti forgalom emelésére czélzó indit- vány tárgyalására a választmány 1865. január 12-én tartott üléséből egy bizottságot küldött ki, melynek javaslata alapján már június 13-án kelt ülésben hatá- rozatilag kimond'atik, hogy a betéti könyvecskék utáni dijak szedése 1865. julius 1-jétől megszüntettetik. Ennél sokkal nagyobb kedvezmény volt azon elhatározás, hogy a betétek kamatoztatása, mely eddig a betéteit követő 16-ik napon kezdődött, és a visszafizetést megelőző hó utolsó napjáig tartott, — ezentúl a betéteit követő naptól kezdődjék, s a kamatok, visszafizetéseknél a kifizetést megelőző napig számíttassanak. Azt hiszem, hogy kevésbé ezen intézkedéseknek, mint inkább a kereskedelem és gazdászat terén beállott kedvezőbb viszonyoknak volt következménye a fennebb már megérintett azon körülmény, hogy a betéti tőkék rohamosan emelkedtek. Az intézet iránti bizalmat fényesen documentáló e jelenség a mily örvendetesnek tűnhetett fel, úgy másrészről a tőkéknek úgyszólván tultengését eredményezte. Ezen a vidéki, különösen pedig korlátoltabb üzletkörrel rendelkező intézeteknél nem ritka tünet, társulatunknál is beállott, nem lóvén olyan fokú a pénzkereslet, mely a begyült összegeknek a szokásos üzletágak szerinti jövedelmező elhelyezését lehetővé tette volna. Betéteknek a betét utáni naptól kamatozása. 0» 105
