Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
F*5 házépítés és e ház jövedelmezőségének előirányzata, az üzletemelkedés állandósága iránti reményt oly meggyőződéssé érlelte az igazgatóságnál, hogy az 1863. évi közgyűlésen kimutatott 4533 frt 52 kr. tiszta jövedelemből részvényenként 12 frt, vagyis 3600 írtnak kiadását, ezenföliil 420 írtnak jótékony czélokra fordítását, a még megmaradt nyereményösszeget pedig, a házépítésből keletkezett tartozás fogyasztására használni indítvány ozá. E közgyűlés volt az első, mely a társulat uj házában folyt le, és melylyel a részvényesek az épületet felavatták; bár ily ünnepély tényleg nemcsak hogy nem tartatott, hanem ilyennek említése is mellőztetek, és egyéb jelei is hiányoztak. Az elnök egyedül a fölötti örömének kifejezésére szorítkozott, hogy a gyűlést a társulat uj házában nyithatta meg. Egyébként a takarékpénztári hivatali helyiségek előszobájának falába illesztett félnégyszegméternyi nagyságú öntött fémtábla következő felirata képezi az uj épület keletkezésének, és keletkezése indokainak szerény emlékét: „Az esztergomi takarékpénztár 1844. évben 300 darab 50 ezüst forintos részvényre, — a takarékosság és a közhitei előmozdítása tekintetéből — alapulván, üzletét 1845. évi január 1-én megnyitotta. Szerencsés sikerrel évről évre gyarapodott, működését hasznos eredmény jutalmazván, saját üzletének tágositására, a betevő tőkepénzesek javainak biztosítására és különösen a város Uj ház felavatása. B* 75 — T
