Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (1943)
7 nagy könyvtárak: a bécsi Nationalbibliothek, és az egykori Kon- sular-Akademie könyvtára, a berlini Staatsbibliothek, a lipcsei könyvtárak (az Universitätsbibliothek, a Bibliothek der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft és a Städtische Bibliothek), a hallei könyvtárak (az Universitätsbibliothek és a Waisenhaus könyvtára), a gothai, müncheni, göttingeni, a drezdai, a wolffenbütteli, párisi, varsói, stockholmi könyvtárak anyagukat, kölcsönadás útján is, messzemenő előzékenységgel bocsátották rendelkezésre. Lekötelező szívességük segítségével lehetővé vált, hogy a birtokukban levő török összeírásokból nagyobb részletek itthon lemásolhatok voltak (így a jelen kiadvány tárgyát képező esztergomi összeírás is évekkel ezelőtt másoltatott le), s hosszas munkával az Európában lelhető összes defter-jellegű török levéltári anyagról részletes mutató készülhetett. Nagy vonásokban ez az áttekintő munka azonban szintén azzal a tanulsággal zárult, hogy a nyugati országokban őrzött anyag együtt sem öleli fel a török közigazgatás alatt élt egész magyarországi területet, és hogy ennek teljesebb megismerését csakis azokból az összeírásokból remélhetjük, amelyek annak idején Budáról a török fővárosba szállíttattak, és — ha megmaradtak — a török levéltárakban esetleg megtalálhatók. A maga idején a magyarországi vilájetekből szabályszerű hivatalos úton Isztanbulba szállított összeírások az azóta eltelt évszázadok alatt szintén sok viszontagságon mentek keresztül, tűzvész és rothadás következtében ezekből is sok elpusztult.1) Ennek ellenére az isztanbuli levéltárak ma igen értékes levéltári anyagot, és abban magyarországi eredetű adóösszeírást is tekintélyes mennyiségben őriznek. Mivel ezekről részletes katalógus, vagy olyan közvetlen ismertetés, mint pl. a nyugatiakról a Velics Antal-féle fordítás, nem áll rendelkezésünkre, az alábbiakban felsorolom azokat a magyarországi vonatkozású adóösszeírásokat, amelyeket 1937-ben — amikor török levéltári szolgálatban állva, a török levéltári anyagba némi betekintést nyerhettem — az akkor majd Devlet arsivinak, (»állami levéltárnak«), majd Basvekálet arsivi- nak (»a miniszterelnökség levéltárának«) nevezett levéltárban őrzött és x) Noha a történelmi emlékek Törökországban ma már gondosabb felügyelet alatt állnak, az isztanbuli tűzveszélyek nagyságát jellemzi, hogy az utolsó emberöltő alatt is három rendkívüli értékű iratraktár pusztult el tűzvész következtében : a század első évtizedében a sejchülisz ám levéltára, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt az igazságszolgáltatás központi szerveinek levéltára, s tavaly az egyetem bölcsészeti karának épülete, mindannyiszor nagytömegű és nagybecsű levéltári, illetőleg kézirati anyaggal együtt.
