Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (1943)
45 40. Barócs,40 falu, az előbbi falu mellett. Nincs a defterben. Lakatlan. A nevezett falu lakosai bírják. Jövedelme évi átalányban : 330. búza: 22y2 kejl ............... 270 pénz kevert: 10 kejl .................. 60 pénz 4 1. Kis Persíd,41 puszta, az előbbi falu mellett. Nincs a defterben. Lakatlan. Jövedelme : 172g. búza : 130 kejl................... 1.560 pénz széna-tized........................... 79 k evert: 15 kejl ............... 90 pénz 4 2. Nagy Csáb,42 falu. Bús (?) Lukács, fia István, Szabó Tomás, Pál »szluga«, Kuráli Pál, testvére Ferenc, Tót János, Kecskés János, Újvári György. A házak száma: 5. A jövedelem : 2271. kapu: 6............................... 300 erdő- és legelöhasználati b úza : 100 kejl................... 1 200 pénz adó.................................... 120 k evert: 46 kejl ............... 276 pénz Sábán aga rétje, évi átlagmust : 30 pinte ......... 90 pénz ban .................................. 100 m éhkas tized ................... 45 bírságpénz, menyasszonys ertés-adó........................... 60 és hordó-adó................... 80 4 3. Űjfalva,43 falu. Mónár Pál, fia Lázár, Varga Pál, fia András, Tót Lőrinc, fia Benedek, Keszeg Albert, Mihály »szluga«, Imre Ferenc, van 150 juha, Simon »szluga«, Imre Márton, fia György, Antal »bíró«, Simonyi György, Balás »szluga«, Gyarmati Miklós, fia György, Papfi Ambrus, fia Antal, Fejő ................., Gálos Gál, Olí Márton »szluga«, Patócsi Gergely, 4 0 Barócs: praedium Bars megyében (Lúd. Nagy) ; határrész Szímő és Andód között (75.000-es térkép). — 41 Olvasata bizony tálán, Kis Be séd, Kis Bersín, vagy más hasonló. Neve talán valamelyik dűlőnévben felfedezhető lesz. 42 Olvasata kétségtelen, de meghatározása nem biztos. Csab nevű helységet Nyitra megyében Uzbégtől északnyugatra és Hont megyében a bozóki járásban találunk, de mindkettő messze fekszik a szandzsák vélhető határaitól, (v. ö. még a 410. sz.) 43 Űjfalva, ma Nyergesújfalu Esztergom megyében, a Duna jobb partján. Lábatlan és Tát között. Olvasható »Ujfalubá«-nak is. Az utóbbi változat értelmezéséhez megjegyzem, hogy a falu nevét a közeli Tardoson lakó tótok ma »Ufalubá«-nak mondják, nyilván a magyar ragozott alak : »Újfaluba« után.
