Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

köményt felváltó Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalomra jutását készítették elő. Az MSZMP 1989-ig az ország egyetlen legális politikai pártjaként ellenőrizte az államirányítást és a törvénykezést, más pártok alapítását tiltották, a politikai ellenvéleményt elnyomták, üldözték. A párt lapja a Népszabadság volt. A Népszabadság mellett a Népszavábó\ átalakult Népakarat voltak az első forradalom utáni lapok. (1958-ban lett ismét Népszava.) 1956 karácsonyán indították meg az Esti Hírlapot, mely a kihalt bulvárlapok szocialista változataként működött. A Népszabadság elérte a 750 ezres példányszámot. A szovjet Pravda példáján ez is kötelezően előfizetendő volt az egyes intézményekben, és kötelező olvasmány volt a párt tagjai számára. A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították. Célja az volt, hogy egy külön lapot hozzanak létre, mely a magyar kormány álláspontját tükrözi, jelezve, hogy ez más, mint a párté. A Magyar Nemzet az értelmiség lapja maradt ebben a korban is. 1977 karácsonyi számában Illyés Gyula cikkével vált híressé, melyben a határon túli magyarság ügyéről szólt. A Magyar Nemzet 1987- ben közölte Pozsgay Imrével azt az interjút, melyben az MDF alapító nyilatkozatát ismertette. Ugyancsak 1987-ben szamizdatként jelent meg a Beszélő című újság. Új pártok alakultak, mint a Fidesz vagy a Szabad Kezdeményezések Flálózata, az SZDSZ elődje. 1956-ot népfelkelésnek nevezte Pozsgay Imre a rádióban. 1989. június 16-án újratemették Nagy Imre miniszterelnököt és társait. 1989-ben az MSZMP-t megszüntették a párttagok, és MSZP néven új pártot alakítottak.

89