Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Ekkor Európa a háború küszöbén állt, az utolsó békeévben mégis egy ország fogott össze, hogy méltó módon emlékezzen meg államalapító királyunk halálának 900. évfordulójáról. A Szent István-év ünnepségsorozatához kapcsolódott a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus.

Serédi Jusztinján hercegprímás-érsek sokévi munka, hosszas utánjárás és tárgyalás eredményeként tudta elérni, hogy Magyarország kapja meg a rendezés jogát. 1929 óta fáradozott azon, hogy Budapest legyen a helyszíne a 34. Eucharisztikus Világkongresszusnak. Az ország vezetői pedig mind egyházi, mind állami vonalon egyaránt tudták, hogy összefogásukra nagy szükség van: a fényes ünnepségsorozat akkor nem csak a hitéleti elmélyülést szolgálta, de némiképp orvosolta a Trianon után lelkileg összetört lakosságra nehezedő nyomást is.

A Szent István-jubileumi év előkészítése még 1936 nyarán kezdődött el Hóman Bálint kultuszminiszter elnökletével, aki kezdetektől fogva kapcsolatot tartott az egyházzal, és azon volt, hogy az eucharisztikus kongresszus és a Szent István-év szervesen összekapcsolódjon. Hóman levélben arról tájékoztatta a hercegprímást:

„Szükségesnek tartom kiemelni [...], hogy az eucharisztikus kongresszussal kapcsolatos katolikus egyházi ünnepségek időpontjával szemben az országos ünnepségeket Nagyboldogasszony napja és Szent István napja körül kívánjuk tömöríteni, s ezen ünnepségek központjai Esztergom, Budapest és Székesfehérvár lennének."

62