Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
ESZTERGOM it VIDÉKE. 1829. luliu» (Greguss Agon : Népek Lenije), melyei VII. gimnazista koreben kapott Masileghy Ferenc szemináriumi ta- néráiól ezen dedikációvil: .Weller Gyula VI!. ősei. tanulónak sikerült magyar do'gotslaiért. 1872.* Nagyon ezereteli olvasni is. Már gyermekkoréban megnyilatkozott bános a papi pálya iránt való előszeretet. Kedves szórakoikse a misézes volt. Megtakarított pénzén egyházi kis felszereléseket vásárolt a azokat különös tlgyelemmel Őrizte. Nóvendékpap korában gondos M6- k*s2l)lettel volt eltelve jóvendO hivatást iránt. Példás magttartása s kiváló tanulmányi elöhaladása sokéig fenntartotta emlékét a szemináriumi életben. 1877 december 22-án szenteljék pappa. Bőrzaönyben a Komi- romban von agy évig képién 1878 végén Stepáry Gyula gróf pénzügy miniszter gyermekeinek nevelőié leit. 1881-ben újból képién lett Érsekújváron. Ugyanazon évben Esztergomba helyezték et, ahol e vízivárosi zárda-intézetnek lett hitoktatója. 1882-ben egyben az esztergomi tanítóképzőben te tanéinak nevezte ki Simor prímás, aki felismerte kiváló tehetségé; > lelkiismeretes munkaerejét. Pedagógiai iro d Imi működése mér szárnyal bontott. Ennek tudható be, hogy csakhamar, előbbi adásai mai tett azesrlcrgomi hittudományi fóiakolán a pedagógia a hitoktaiaatan előadáséval is megbiza- tot-. Mint szemináriumi tanár 1862-ig működőit. Tudományos irodalmi működése révén, 1889-ben »egyházmegyei könyvtárosnak valasz tolta a »káptalan. 1890-ben pedig az taztergomi tanítóképző igazgatójává nevezte ki Simor hercegprímás. Vaazary Kolos hercegprímás alalt a tanítási szolgálatból az egytiéx- korméayzatba karúit. 1893 októberében hcrcegprunáai utkar lett. 1896- ben esztergomi kanonok. 1867 ápr. 12 en egyházmegyei »tanfelügyelő a ugyanazon év novemberében prímán irodaigazgató. 1898 ban serfeli ciuiz. epét s 19U7-ben e budapesti központi papot vető intézet rektorivá nevezte ki Vaazary prímét. Mint ilyen 1908-ban ozeroi választót, vegyit címzetes pUapok lett. 1911- ben rgézzségi okokból ezen él láziul lemondott a vitatatért Esztergomba, ahol fokozatosén a káptalani stallumon alóiépve, 1921-ben e papa nagypréposttá neveztt ki. Cser noch János hercegprímás halála után a »káptalan ót választotta a sxák- Uietedéi Idájára kántr'ini helynók- nek. Az új hercegprímás, jelenlegi bíboros »pásztorunk pedig 1928-bsn általános helyűdének nevezte ki. Eleiének a halál 1929 jumus 30-án, reggel 6 órakor vetett véget. A magyar egyházi irodalomnak régi kivé» a szálét kürze ben forgó munkást volt. Már fiatal pap korában kitűnt cikkeivel, amelyek a Magyar Államban, Magyar Sionban, Kath. Hitoktatásban, lattn Igéjében, Népnevelőben, Századokban a egyéb lapokban ét folyóiratokban jolenlak meg. Mikor Esztergomba karúit, Esztergom úgyszólván központja volt s kiváló egyházi irodalmi embereknek. PL Knauz, Palátthy, Somogyi, Malar István, Zádori, Prohászka, Varga Mihály, Maazlagby Ferenc. 1887-ben Proháaxka Ottokárral a Magyar Sión szerkesztője tett. Külön nyomtatásban szép számú pedagógiai, történelmi, hitoktatási munkái a számos szent beszédei jelentek meg, úgy hogy e magyar katholrkua papság egyik legtartalmasabb s legképzettebb írója lett. Nevezetesebb munkái: Cotneoiui Ama* János. — Lelki harmat áa Ijdvozlégy Mária (ima könyvek). — Zédon János élete. — Simor János emlékezete. — Simor Album. — Az északi határon. — izai tUenreformáció mozgalmaiból XVII. század végén. — Knauz Nándor. — Az iskolai nevelés ás pihenás. — Paedagogia s bölcselet. Szem Ágoston hitoktatói műkó e — Overberg Bemérd. — Az Assumptionisták alkot tu Páriában. Szaru Erzsébet befolyása a tárlatomra. — Stb. — Azonkívül b mint 4ű alkalmi áa szint beszéd külön nyomtatásban kiadva. Esztergom város kulturális ás társadalmi Hetében kezdettől fogva részt vett. Nagyobb eteményelőknek ünnepi szónoka volt zzá- slkalommsl. A Történelmi Tar , a Stefánia Egy etillel, az Esztergom vármegyei Tanítóegyesület, ez Országos Kath. Tanügyi Tanács i vezéregyéniségét tisztelte » A várót ügye, annak fejlőmindig szivén feküdt s készséggel, szeretettel támogatott minden ilyen mozgalmat. Itt álve le éietá- —*■ nagy rétiéi, sok kegyelet kö- varosunkhoz e ennek mindenkor lelkesen t megértőén adott kiAz „Esztergom és Vidéke “ táviratot küldött Herczeg Ferencnek. «redi lösz tintán 4r. hercegprímás, baráti Eiuir Aladár dr. lots aneslatáyBeln dr. polgármester aláírása a trianoni könyvben Vasárnapi számunkban megírtuk, ogy az , Esztergom és Vuiikc’ a lagyar revízióén olyan munkai fog égetni, amely a legnagyobb ezem- ilelcsségge! igazolja t trianoni hahók i artlMlaUantágát. Vécé Odó zerkeaztót korúira küldjük végig trianoni haláron, hogy az ott szer. eu tapasztalatokat egy teljes cikk- oroiatbin e Revíziói Liga randái ezésére bocsaiouk. A cikksorozat okumantumain kívül Vécé Ottó egy agy bőrkötésű albumba Összegyűjti z úsezes határaién ti városok triton! adatait áa azokat az eseménye et, amelyek tíz év alatt a lehetetni halálok megváltoztatásinak sztlk- egesaeget igazolj»« A nagy mun at halyszitu felvitelek foglak t«l- issá tenni és Így egy egyseget és Miycaen ig.zolö dokumentumot adatunk a Revízió* Ligának. A trianoni könyv első lapjain — óim mér megírtuk — több rajz vau, zeit között bárom elmer. Az első írner Serédi Juaztinien dr. biboioz lercegpn.máaá, tki aajeiketűlcg irta la a lapot. Aláirtsa fölött ezt a randától olvastuk: .Tarlós kék« csők at igateá- ■oh ép ül kel fal.' Beráti Huszár Aladár dr. lóitpéo xl irta Esztergom vármegye elmert Iá: „Csak aa erstell él, amiről le- nandunk ‘ Antony Bála polgármester a város Imcrt alatt ezzel a raondaüal öró itette meg Eaztargomot: .A trianoni határon végig kirrest a magyar igatságal, a mayor ftUúmaddtt, hogy Trianon csak múló jelenség,amelyen a nem tel euere vet ereje, erénye erőt «was* Ezzel e három gyönyörű mondat tál kezdődik tehat 1 trianoni könyv és széké: fogjak kövem! majd az albumben Esztergo n megyére és a városra vonatkozó adatok, azután a fényképek aa sorba a többi baiarVecs Onó ma, caülu.-tókOn reggel indul. Tervünkkel és az úital kapcsolatban kedden délután lapunk szcrkeazló-bizoltságt ülést tartott és ekkor a bizottság a következő Üdvözlő táviratot .aüldte Heroreg Ferencnek, e Revíziós Liga elnökének, „A Herczeg Ferenc ielkálól új lo- bogaara gyu.ladt revíziós eszme szolgalmára az .E-ztetgom és Vidéke * kiküldésiben Vica O.to szerkesztő Július 6 in körútra indul a trianoni határon vég-g Esztergámtól Esztergomig. Tapasztalatairól lapunkban cikksorozatban számol be és agyban összegyűjti a httarmemi falvak es varosok eredeu fény képfelvételekkel illusztrált dokumentumait le a csonkaország eiviselileiellen helyzetéről. Ez a tolúnk kiinduló lelkes munka csekély i ászát óhajtja tenni Méltó, tagod alul a alkar jegyében megindul revi.iós mozgalomnak aa semmit sem óhajtuns igatabban, mint ezt, hogy Méltóságúd bölcs Irányítása maiiéit négy nemzeti cétunkn előmozdítsuk. Akciónk előmozdítás* alkalmából Méltóságodét lelkesen köszöni ve vagyunk ez „Eiztergom és Vidéke* szerkesztőbizottsága. * Teljes erőnkkel és akaratunkkal azon leszünk, hogy munkánkat ered máoy kísérje. Az esztergomi dalosok sikere a debreceni országos dalosversenyen. Hoskzú készülődés, sok énekpróbs után végre elérkezett a debreceni országos dslozveraeny napié. Csodálatos szép, szinte tavaszi reggel köszöntőn bennünket június 23-án. A Tuiista Dalárda tagjai ismeretes söldszinű turista ruhájukban, a la- gényegyletiek sötét ruhában, söldszinű sapkákban indultak ■ 4 tn 30 p-es vonallal Debrecen felé. A hangulat élénk, mondhatni vidám volt. A nyugati pályaudvaron már négy á türgáa-focgás, tizenkilenc különféle dalárda száll! (cl vonalunkra s e szám Debrecenig folyton nőtt. Vonatunk az Alföld mérhetetlen rónaségén száguldót! lova, végre befutottunk e gyönyörűen felvirágzott Debrecenbe. A fogadtatás nagyszerű volt. Minden da érdit koszorús leány várt, azonkívül egy ás ágy cser aész Részletes tadósitág a pilismarót! gyilkosságról. Egy öreg házaspár. Pilismarót gyönyörű fekvésű, történelmi nevezetességű dunamenti községben éveken él csendesen ál- d-gélt, rendezett vagyoni viszonyok kdzO'.t Pintér Balint feleségével, született Hitnmelmann Mariival Piatár az asszonynak ötödik térje volt. Min egy négy hét dóit a házaspár kettőjükön kívül álló okok miatt, bákaaéggcl, barátsággal szátment Mindkeuóiüknek voU mit aprítani a tejbe, külön éltek. Az asszony lakása ét életmódja. A regényes Malom-völgy torkolatában Trefort-utca 310. számú utolsóelőtti, alacsony egy szobakooy- his, kamrás, erdős hegyoldalnak támaszkodó cserépfedele», tisztara meszelt házikóban éldegéli a mindig vlgkedelyű, dolgozni szerető Mari néni. Nem volt ugyan réazo- lulva, de eljárt napszámba dolgozni. Fürge lábéi — decire 64 éves komulva Szeghő Sándor országos kar- nagy dirigáláséval tizenkétezer dalos íjkan felhangzik a Hiszekegy a megkezdődik az üdvözlő ünnepség, a zászlók megkoszorúzása. Este a dalárdák lampionos menetben felkeresik koazorúsleánysik lakásét és szerenádot adnak, amely fokozza a leánykák boldogságát. A szálloda erkélyt, hol az előkelőség foglalt helye, hangerőal'őkkel volt felszerelve. Kőhatmy László kiváló sz*valónk kát este ezen az erkélyen irredenta szavalatokat adott elő óriást hatás mellett. 26-én reggel 8 órakor a Szent Anne-templombán Szentkirályi Maron boncé» lanér szent misét mondott a a Tunau Dalárda éoakcii, ■melynek szép számai könnyeket ősalak ki e jelenlevők szeméből. Fél 9 órakor megkezdődtek a versenyek, amelyeknek eredményei csak este fel itz Órakor váltak ismeretessé. A zsüli döntése szerint a legény- rgyl.-ti dalárda 181 ponttal a nép- dacsoport 9. ifijét, Debrecen város daikedvelő közöoaégáoek pompás eiüst serlegét nyerte may. A Turista Dalárda a könnyű müdai-ceo- portban a Salgótarjáni Vasművek Rl. remek bionzszobrat kapta, amely a győzedelmes atlétát ábrázolja. As idei kiiálydljat a budapesti .Acélhang" dalaid», a kormányzói dija', amely az idén kerüli előszűr kiadósra, az Egri Dalkör nyárié mag. A vegyeséin első dijat a szegedi, a nehéz műdalcaopoctét a Budapesti Elektromos Művek Rt. Üti érdé ja, a könnyű múdalcsoportét a .Magyarság“ dalkör (Budakeszi), a nepdal- csűportát a Jászberényi Palotáéi Dalkör, a kezdő csoportét a Zugligeti Dalkör nyerte. A dalárda tagjai ás kedves kitérői megtekintettek Debrecen város és környékinek nevezetességeit, a D:ry múXiUinot, a világhírű egyelem! klinikákat, a Hortobágyot, ahoi különösen a csikósok mutatványaiban és a délibáb látásában gyönyörködte«. Nagyon kedves áa felejthetetlen emlékét hagytak hátra a debreceni kaiholiktiasag lelkében az esztergomi dalosok. Pelei Pál nipján este la-n- pionos menetben vonultak fel dr. Lindán betget Janó» apostoli kormányzói htlynók lakáséhoz a először a Turista Dalárda, majd a legény egyleti dalárda köszöntötte Debrecen katholikus »pépjét, ki dr. Antony Béla polgírmester üdvözlő szavai uUn meghatva mondott köszönetét • .Magyar S.oa* rttinók e kedves dalárdáról. A turisták koszonl-lánya Balogh Giziké, túlóra Teleki Pel, a legényegyleiieké Orosz Margitka, tutoruk Kalmár Bála volt, kik a megérkezés»! kezdve egész a hazatérésig Állandóan a dalosokkal voltak. Ezen önzetlen szereplésükkel s legnagyobb hálára kötelezték da'osainkat. Vezetőink elvezettek bennünket lakásunkra, ahonnan hamarosan indultunk a páratlanul ragyogó és káprázatos felvonuláshoz. Közel tizenkétezer dalos vouull fel Debrecen utcáin, amelyekot a kiváncsiak to.nege tartóit megszállva , ablakok, erkélyek az in legelők sokaságával iáié. Lelkesedés, taps, éljenzés köszönti a vendégeket: a turista ruha küiör.ósan sok éljenzést és tapsot váltott ki a közönség köréből. A másfél óra hosszat tar» felvonulás véget ért Néhány perc
