Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

gának jó része megtekinthesse Budapesten 1896-ban a fényes millenniumi kiállítást.

Az Esztergom és Vidéke 1897. évi első számából az olvasók arról is értesülhettek, hogy a vármegye az ünnepséget más módon is kamatoztatta a vármegye dolgozói javára:

„A millenáris év emléke. A belügyminiszter jóváhagyta Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságnak azt a határozatát, amely szerint a vármegyei alkalmazottaknak az 1896 év a nyugdíj jogosultságnál kétszeresen számittatik."

A millenniumi Esztergomban az 1900-as évek elején több közéleti lapot olvashattak a polgárok: a hetente kétszer megjelenő Esztergom és Vidéke (1901-től Prokopp Gyula szerkesztésében) szinte a legjelentősebb lap volt, amely nemcsak a városlakókhoz szólt, hanem nevéhez méltóan a vármegye más településeiről is voltak hírei. Ezt követte az alapvetően keresztény szellemiségű hetilap, az Esztergom (szerk.: Dvihally Géza), majd a viszonylag kis példányszámú Szabadság című hetilap (szerk.: Bártfay Géza), valamint a hetente kétszer megjelenő Esztergomi Lapok (szerk.: Gerenday József). A közéleti lapok mellett természetesen ott voltak az egyházi folyóiratok is, mint a Magyar Sión, az Isten Igéje, szentbeszéd- gyűjtemény (szerk.: Fábián János). Ezeken kívül voltak még esztergomi kiadású, de országos terjesztésű egyházi lapok is.

Ilyen gazdag helyi sajtóélet közepette úgy vélem, példátlan fordulatot jelentett a város első napilapjá40