Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

kiadványai, amelynek célja a papnövendékek irodalmi nevelése volt. A város legrégibb egyesülete volt az 1844-ben alakult Esztergomi Kaszinó, amely a szabadságharc utáni elnyomatás éveiben is műkedvelő előadásokkal, társas összejövetelekkel igyekezett a hazafias érzést ápolni.

Különböző egyesületek alakultak, amelyek a köz- művelődés terjesztését tűzték ki célul. Az irodalom, a művészet, a történettudomány, a hitélet minél szélesebb körű megismerését szolgálták ezek az egyesületek, társaságok.

Ilyen volt az Esztergomi Irodalmi Egylet, a Magyar Egyházirodalmi Iskola, a Katholikus Kör, amely 1893- ban alakult és mint társadalmi és erkölcsi intézmény a városban és környékén lakó katolikusok vallás-erkölcsi szellemiségű társadalmi életének előmozdítását szolgálta. A körnek a Széchenyi téren volt saját helyisége, elnöke pedig lovag Mattyasovszky Lajos volt. Dal- és zenekedvelők társasága is volt, Bellovits Ferenc szervező munkája révén 1861-ben megalakult a dalárda. 1865-ben már ötven tagja volt az énekkarnak, sőt 1868-ban Debrecenben a város aranydíját nyerték el. A városi zenei kört Prokopp János mérnök alapította 1874-ben, a városban élő zenekedvelők társaságaként többször adtak hangversenyt.

A legjelentősebb egyesület az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat volt, amely 1894- ben alakult Knauz Nándor kanonok és Récsey Viktor bencés tanár kezdeményezésére. A társulat aktívan részt vett a város történelmi múltjának feltárásában. Régiséggyűjteményük a kezdeti időszakban a főegyházmegyei könyvtárban volt elhelyezve. Időszaki ki31