Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

rösmarty utcában). Már ebben az időben foglalkozott újságírással, és kisebb cikkei jelentek meg az Esztergom és Vidéke című újságban. Mivel a Witzman név nem hangzott jól, magyarosított Vécsre. Vécs Ottó az 1930-as években az Esztergom és Vidéke szerkesztője lett. Közismert ember volt a városban. Mint újságíró sokfelé megfordult, látott, hallott sok mindent. Bekapcsolódott a közéletbe és ennek eredményeként jelentette meg az Esztergom tragédiája című könyvét, amely leleplezi a város korrupt vezetőit. Emiatt felfüggesztették állásából. Barátságot kötött Martsa Alajos fényképésszel, a Nemzeti Szocialista Párt tagjával. Mindig foglalkoztatta Trianon igazságtalansága, és elhatározta, hogy végigjárja Trianon határait. Kerékpárjával majd egy évig tartott, amíg bebarangolta a határvonalakat. így született meg a Vérző határok című könyve magyar és német nyelven, báró Perényi Zsigmond ajánlásával, aki a Nemzeti Szövetség elnöke volt. A borítóján Bajor Ágost illusztrációja látható, aki Vécs Ottó jó barátja és a város festő-grafikusa volt. Mivel nem kapott állást, különböző cikkeket írogatott, míg 1939-ben Dunaszekcsőre helyezték. Mindig Baranyába vágyott, sikerült állást kapnia a német érdekeltségű pécs-bányatelepi iskolánál. Itt két évig volt, ezután áthelyezték a Pécs-Vasas bányatelepi iskolába. Már a háború évei voltak, mikor 1943 nyarán megkapta a SAS behívót, ami azonnali bevonulást jelentett. A keleti hadszíntérre került, s mivel jól beszélt németül, tolmácsként is dolgozott. Régi újságíró barátja, Milotay István, aki a háború alatt az Új magyarság főszerkesztője volt, felkérte Vécs Ottót, hogy írjon tudósításokat a frontról. Sorozatban jelentek meg

226