Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Prokopp Gyula (Óbuda, 1860 - Esztergom, 1925) - ügyvéd. Prokopp János építész fia. Esztergomban, a Szent Benedek rendi főgimnáziumban érettségizett, majd Pesten jogot tanult. 1893-tól Esztergomban volt ügyvédjelölt Niedermann Pál ügyvédnél, 1899-ben ügyvédi vizsgát tett és megnyitotta irodáját a Buda u. 485. sz. házban (ma Sissay u. 1.) 1900-ban feleségül vette Brenner Irmát, Brenner fűszernagykereskedő lányát. 1901 és 1910 között az Esztergom és Vidéke tulajdonosa és szerkesztője, a lapkiadó a házában volt. Aktívan részt vett a város közéletében, tagja volt az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulatnak és az Esztergomi Kereskedelmi Társulatnak is. 1910-ben Esztergom város főügyészévé választották, ekkor az Esztergom és Vidéke kiadását és szerkesztését átadta Dénes Aladárnak. Váratlanul, agyvérzésben hunyt el 1925. március 8-án.

Rayman János - esztergomi kertészmérrnök. 1934-től az Esztergom vármegyei Gyümölcstermelési és Értékesítési Egyesület szaktitkára, 1935-1944 között a Gyümölcstermelési Értesítő szerkesztője volt.

Rényi Rezső (1827-1899) Iskoláit Esztergomban a bencés gimnáziumban végezte. Bölcsészetet, teológiát, majd jogot tanult. Zólyom vármegyében kezdte meg pályafutását. Tevékenyen részt vett az 1848-as szabadságharcban is. Esztergomban 1865-ben a városi törvényszék elnöke lett, majd ügyvédi pályára tért és a jogtudomány mellett az irodalomnak szentelte életét. Az Esztergomi Közlöny munkatársa, majd az Esztergom szerkesztője volt, de más lapokba is írt

207