Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

a Pápai Hírlap szerkesztőségének, 1916-tól pedig az Esztergom és Vidéke felelős szerkesztője volt.

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. okt. 10. - Budapest, 1927. ápr. 2.) - katolikus egyházi író, megyés- püspök. A gimnáziumot Losoncon, Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban végezte. Mint esztergomi egyházmegyés kispap 1875-től a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt. 1881. október 30-án Rómában szentelték pappá, ahol filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. 1882-ben tért haza, az esztergomi-belvárosi plébánián szolgált káplánként. 1884-ben az esztergomi szeminárium teológia tanára lett, 1890-től egyúttal lelkiigazgató is. 1901-ben a férfiaknak tartott lelkigyakorlataival vált országosan ismertté. 1904 márciusában a teológia egyetemi tanárává nevezték ki a budapesti egyetem dogmatikai tanszékére. 1905-ben székesfehérvári püspökké szentelték, székét 1906. január 21-én foglalta el. Farkas Edittel megalapította a Szociális Missziótársulatot. Az első világháború után az első nemzetgyűlésben Székesfehérvár képviselője, és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke volt. 1909-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1920-tól rendes tagjává választották. 1915-ben a Szent István Akadémia alapító tagjai között szerepelt. A budapesti Egyetemi templom szószékén kapott agyvérzés után halt meg.

Esztergomban töltött évei alatt a Magyar Sión társszerkesztője (1887-1904), és az Esztergom című politikai lap szerkesztője (1898-1905) volt. Munkáiból: Isten és a világ. Esztergom, 1890. ; A keresztény

205