Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

got tanult, népdalok, népmesék gyűjtésével is foglalkozott. Részt vett a szabadságharcban, bújdosni kényszerült. Az MTA megbízásából Itáliában Velence levéltárában kutatatt, Lodovico Gritti kalandor magyar kormányzó (1526) életéről talált emlékiratokat. Az amnesztia után visszatért, és a családok kutatásával is foglalkozott. Legnagyobb műve a Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Knauz Nándorral közösen indította az Esztergomban kiadott Magyar Tudományos Értekezett 1862-ben.

Nagyfalusi Tibor (Érsekújvár, 1937. aug. 8.) 1961- ben a Szegedi Tudományegyetemen szerzett magyarfrancia szakos diplomát. Még ebben az évben Esztergomba került, ahol 1963-ig tanított a Dobó Katalin Gimnáziumban, majd 1966-ig a Művelődési Házban dolgozott művészeti előadóként. Budapesten színjátszó-rendezői Levelező Akadémiát végzett, és már rögtön Esztergomba kerülésekor a városi színjátszócsoportok vezetője lett, 1968-ban pedig egyik alapítója volt az Esztergomi Klubszínpadnak. 1975-től 1998- ig - nyugdíjba vonulásáig - volt a Városi Könyvtár igazgatója, közben elvégezte az ELTE BTK könyvtár szakát is (1977-1980). Tagja volt az 1980-ban újra életre hívott Balassa Társaságnak, szerkesztő munkatársa az Esztergom Évlapjai helytörténeti évkönyvnek és az Esztergom és Vidéke újraindult polgári hetilapnak (amelynek 1995-ben főszerkesztője is volt), valamint az Ister-Granum Eurorégió Átkelő című kulturális folyóiratnak is dolgozott. Számos cikke jelent meg az Esztergom és Vidéké ben, az Új Forrásban és az Esztergom Évlapjaiban. Mindezek mellett alapító tag197