Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
kodásmódon túlmutató világnézetét. Amikor az első bécsi döntés értelmében 1938 őszén a Felvidék magyarlakta részei Magyarországhoz kerültek, Jócsik is magyar állampolgárrá vált, de a baloldali Sarló mozgalomban kifejtett tevékenysége miatt hamarosan persona non grata lett. A rendőrség le is tartóztatta, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Emellett, vagy ennek ellenére, öntudatos magyar volt, első kötetét - Iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete húsz éves kisebbségben (1939) - Babits Mihály Baumgartner- díjra javasolta. Ebben a művében a két világháború közötti Csehszlovákiában élt és elnyomott magyarság problémáiról írt, önéletrajzi elemekkel átszőve. A Felvidékről települt át Piliscsabára, majd Budapesten élt. Élete alkonyát javarészt Esztergomban töltötte, és itt is hunyt el 1980-ban, szilveszter éjjelén. Szellemileg és mozgalmilag a népi írók köréhez kötődött, azon belül is a Nemzeti Parasztpárthoz. Az 1943-ban megrendezett, híres szárszói konferencia egyik nagy figyelmet keltett előadója volt. 1945 és 1948 között a Nemzeti Parasztpárt budapesti titkára. Esztergomban 1945 áprilisában Népakarat címmel indított lapot, amelyet elfoglaltsága miatt két hónap után megszüntetett. Pártja színeiben 1945-ben Győrből bejutott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd az 1945-ös választásokon a Komárom-Esztergom megyei listáról került a törvényhozásba. Mint „felvidéki szakértőt", a Benes által kikényszerített csehszlovák-magyar lakosságcsere végrehajtásának hálátlan feladatát rótták ki rá: kormánybiztossá nevezték ki 1946- ban. A kormánybiztossággal egy időben parasztpárti politikusként a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Mi182