Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Fekete Rezső Komárom-Esztergom vármegye aljegyzője, az Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja (1912) szerkesztője.

Fxlemon Béla (Dorog, 1969) Tanulmányait az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán végezte. A 2007-ben ismét megszűnt Esztergom és Vidéke című lapot Körösy László 1879-ben alapított lapjaként indította újra 2011-ben, ezúttal korszerű internetes kiadásban, időszakosan frissített online társadalmi és kulturális folyóiratként, (http://evid.hu/)

Fonyó János budapesti nőgyógyász, akit 1917-ben az esztergom-tábori hadifogoly táborba helyeztek orvosnak. Neki volt köszönhető, hogy sikerült megfékezni a táborban kitört tífuszjárványt, és a betegség nem jutott ki a városba. A Nőgyógyászat és szülészet haladása (1917) alapító-szerkesztője.

Fraknói Vilmos (1874-ig Franki Vilmos) (Ürmény, 1843. febr. 27. - Budapest, 1924. nov. 20.) - történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia titkára. Nagyszombatban és Esztergomban tanult, ahol megkeresztelkedett. A bölcseletet és a teológiát Pesten végezte 1862-ben. 1864-től, a filozófiai doktorátus megszerzése után előbb a nagyszombati gimnázium, majd 1865-től az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1865. július 23-án pappá szentelték. 1870-ben az akadémia levelező tagjává választották. 1871-től Pesten élt, 1875- től a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre (ma Országos Széchényi Könyvtár). 1879. május 22-étől

170