Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Itt 1883. május 15-ig mint körjegyző működött, majd az akkor alakult m. kir. csendőrséghez kérte beosztását. Előbb Szegeden, majd Versecen, 1888. november óta Miskolcon élt hivatásának. Közben folyamatosan írt különböző lapokba, így jutott el Esztergomba is. Nyugdíjazása után, 1895 végén költözhetett a városba. Magyar katonai irálytan c. könyvét Gerenday József nyomtatta. 1896-ban aktiválták ismét és Budapestre költözött. Esztergomban 1896. január elejétől augusztus végéig jelent meg szerkesztésével szombatonként a Magyar Csendőr - Szakismereteket terjesztő és szórakoztató közlöny című folyóirata.

Etter Jenő (Esztergom, 1897. július 30. - 1973. szeptember 16.) - jogász, mezőgazdász; Esztergom polgármestere volt a második világháború alatt.

Édesapja, Etter Ödön, több más tisztség mellett a városi képviselőtestület tagja, a Széchenyi Kaszinó elnöke, az Esztergomi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója volt. Etter Jenő öt gyermek közül a legidősebb volt. 1915-ben a bencés gimnáziumban tett hadiérettségit. A tisztiiskola elvégzése után az orosz fronton teljesített szolgálatot. Lengyelországban megsebesült, életben maradását lengyel parasztoknak köszönhette. A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián és a Kereskedelmi Akadémián diplomázott, a katonai szolgálat után doktorált a jogi egyetemen, ezután kinevezték Esztergom főügyészévé. 1933-ban jelent meg az Esztergom a magyar fürdőkultúra szolgálatában című műve, 1938-ban pedig Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje 1837- 1937. 1941. január 20-án lett a város polgármestere,

167