Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Az esztergomi sajtóélet kialakulása

Esztergom vármegyei központ volt, mely 1893-ig négy városrészből állt: a viszonylag kicsiny, 9000 lakosú szabad királyi városrész, Esztergom-Víziváros (érseki városrész), Szenttamás és Szentgyörgymező. A városrészek 1895. évi egyesítése után Esztergom lakossága 18 ezerre növekedett. Mint vármegyei székhely jelentős közigazgatási központ, az érsekség visszaköltözése után pedig prímási székhelyként még jobban növekszik társadalmi jelentősége, amely a helyi sajtó létrejöttét is előmozdította.

A város közéletében jelentős szerepet játszottak a társadalmi egyesületek, amelyek közül az egyik legjelentősebb az 1837-ben alakult Esztergomi Kaszinó Egylet, amely az országban is az elsők közé tartozott. A Kaszinó megalakulásában a polgári kezdeményezések mellett az egyház is jelen volt. Létrehozását Heya István alispán kezdeményezte, és együttműködtek a város kiemelkedő személyiségei, köztük a bencés gimnázium tanárai. Az 1848-49-es években igen mozgalmas élet volt a Kaszinóban, a szabadságharc leverése utáni elnyomatás éveiben azonban igen szűk körben működött. Nagy tisztelője volt az esztergomi polgárság gróf Széchenyi Istvánnak, és a Kaszinó-beli társas összejöveteleken minden eszközt felhasználtak a hazafias érzések ápolására.

Az esztergomi sajtó megszületésével kapcsolatban mindenképpen szólni kell Majer István esztergomi kanonokról, aki nagyon sokat tett az esztergomi kulturális és tudományos élet kiszélesítése érdekében. 1842-48-ban megszervezte az esztergomi érseki ta15