Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

a helyi képzőművészetet is támogattta. A Labor MIM alkotócsoport tagja volt Kántor János grafikus, Tamási Péter festőművész, Sipeki Gyula fotóművész, akik a vállalat sokszorosító nyomdaüzemében dolgoztak. A gyár dolgozója és az alkotócsoport tagja volt Tóth Ferenc festő, Bartha Árpád festő, Dobler Károly fotós. Az alkotócsoport és a Petőfi Művelődési Központ képzőművész köre között szoros kapcsolat volt. Lehner Károly nevéhez fűződik az Árok utcai 1. számú gyárral szemben „Tökház" néven ismertté vált kultúrház építtetése. A gyár ebédlője volt, de szabadidő központként is működött. Volt színházterme, amely az ebédlő és táncterem funkciót is betöltötte. Az emeleti részen kiállításokat is rendeztek. Annak idején az épület előtt állt Árvái Ferenc dorogi szobrász fényes acélból készített szobra is.

SZIM Hírlap

A Minisztertanács és a Szerszámgépipari Művek lapja. Budapest, Hírlapkiadó Vállalat, 1964-től.

A Táti úton lévő Szerszámgépgyár elődje az 1919- ben a Petz testvérek által alapított gépgyár volt. 1948-ban ezt is államosították, és Kozma Pál igazgató lett az Esztergomi Szerszámgépgyár első igazgatója. A gyár fejlődése 1963-ban új lendületet vett, országos ipari nagyvállalat, a Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyára lett. Igazgatója Hazai Jenő volt, aki 1957-62-ig a Belügyminisztériumban vezető politikai beosztást töltött be. Az esztergomi üzemi újság az országos nagyvállalat kiadványa volt, amely nyomdában készül.

146