Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

még: Jendrassik Ernő professzor, továbbá Kubinyi Pál, Scipiades Elemér és Frigyesi József, mindhárman a nőgyógyászat tanárai lettek. Fonyó doktor oroszul is tudott (vagy itt tanult meg), mert többször idéz a »Nowoje wremja Medizine« című folyóiratból. Saját lapja a Buzárovits-nyomdában készült. Ez volt talán a legszínvonalasabb alkalmi szaklapunk, így nemcsak helytörténeti érdekességű. (Szállási, 51-52. p.)

A lap érdekessége az is, hogy itt jelent meg először magyarul a későbbi Nobel-díjas Hevesy György A radioactiv anyagok című értekezése (Szállási Árpád: Egy rövid életű vidéki folyóirat. In Orvosi Hetilap, 2004. 50. sz.).

Gyümölcstermelési Értesítő.

A Komárom-Esztergom megyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Egyesület havonta megjelenő Körlevele. 1935. június - 1944. február. Kiadója és szerkesztője Rayman János.

1943-ig a Buzárovits nyomdában, majd 1944-ben Hacker Rezső nyomdájában nyomtatták.

Esztergom a magyar repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező városa. Az első világháború előtt a mai repülőtér még csak értéktelen mezőgazdasági terület volt, ezért ott katonai gyakorlatokat tartottak. 1911-ben az V. hadtest gyakorlatakor került négy Etrich Taube repülőgép és vele négy hangársor a repülőtérre. A világháború és a trianoni békeszerződés után a magyar repülőgépipar megszűnt. 1929-ben a szentgyörgymezei plébános, Madaras Aurél elhatározásának köszönhető, hogy a városban beindult a

139